Véletlen találkozások..vagy mégsem….

Egy telefonhívás....van-e birsalmasajtom? Így indult az ismeretségem Sebestyén Ernő zeneművész úrral .És követte  egy hosszú beszélgetés, a környezetem szépségéről, rólam,miket készítek és árulok.

Ajánlottam a két blogomat és a vásárláshoz az Izporta.hu és a Meska.hu online piacot ahol kézműves termékeket lehet vásárolni, és ahol nekem is van boltom.

Aztán még többször hosszan beszélgettünk telefonon, Ernő és Én az első pillanattól kezdve úgy társalogtunk, mintha ezer éve ismernénk már egymást. 

Eljött Kőszegről az Őrségi piacra, hogy személyesen is találkozzunk és vásároljon tőlem.
Kaptam egy meghívást is az otthonukba, azzal a kéréssel, hogy süssek neki egy szép foszlós kalácsot.
Nem lehetett a kérésének nemet mondani, hiszen megtiszteltetés volt számomra Sebestyén Ernő világhírű hegedűművész meghívása.

Ajánlom a Duna tv-n a róla készült riportot
https://www.youtube.com/watch?v=ag460QP1JTg

Megbeszéltük, hogy a kalács mellé a párommal készítünk bográcsban egy fincsi pincepörköltet.

Na erre ő meghívta a magyar és Bécsi barátait is.

Izgultam, hogy minden étel jól sikerüljön és a társaságnak is megfeleljek.

De nem volt gond, a diós-birsalmalekváros kalácstortám a violinkulccsal a tetején nagyon nagy sikert aratott.

A pincepörkölt a csalamádé salátával és a friss Lipóti kenyérrel is ízlett mindenkinek. Ernő finom rozé bora is emelte a gasztronómiai élményt.

Hihetetlen volt, e világot járt idős művészember és felesége milyen nyitottan fogadott az otthonukban, teljes szabad kezet kaptam a konyhájukban.

És úgy kezeltek, mint egy kedves régi ismerőst.

Birsalma….a megunhatatlan.

Az egyik oka, hogy imádom a Birsalmát az, hogy több hónapig eltartható, akár az alma. Február elején így néz ki az utolsó kisládányi birstermésünk.

Így télen is élvezhetjük kellemes savanykás ízét, sokféleképpen feldolgozhatjuk. Én most az utolsó darabokból valami különlegest akartam készíteni.

Elég sok lekvárt főztem be, de eltarthatósága miatt újra a lekvár mellett döntöttem. Izgatott a sütőtökös-birsalma lekvár.

Nekem ízlik ez a kellemes, kevésbé savanykás lekvár.

Néhány darabból sütemény készült.

Neten találtam ezt a jó receptet. Ajánlom a Birs kedvelőknek.

http://www.moksha.hu/konyha/pikans-csabitas-birsalmaval-toltott-kosarkak/

Myreille írása.

Birsalmával töltött kosárkák.

 

Hozzávalók:

Töltelék:
1-2 birsalma
2-3 evőkanál cukor
A birsalmákat alaposan megmosom, majd felkockázom úgy, hogy a magházukat kivágom, de a héjukat rajtuk hagyom. Cukorral és annyi vízzel, amennyi ellepi felforralom és addig főzöm, amíg a húsuk megpuhul. A birsalmákról leöntöm a levet, ezt megisszuk gyümölcslének illetve remek forró ital hideg őszi estéken, a birsalmákat pedig mixerre pürésítem. Én szeretem a birsalma savanykás, aromás ízét, nem cukrozom nagyon, szóval érdemes megkóstolni, hogy kellemesen pikáns legyen.

Tészta 12 db kosárhoz:
15 dkg liszt
1 tojás
2 evőkanál cukor
5 dkg vaj
csipet vaj
A hozzávalókat egy tálba mérem és kézzel tésztát gyúrok. Gyorsan összeáll. Folpackba csomagolom és 20 percig pihentetem a hűtőben, majd 2 mm vastagra nyújtom lisztezett deszkán. 10 centi átmérőjű köröket szaggatok belőle, amelyeket muffin formába ültetek, hogy kis kosárkák keletkezzenek.
180 fokra előmelegített sütőben 5 percig sütöm a tésztát, majd 2 kiskanálnyi birsalmaszószt teszek minden kosárba és további 15-20 percig sütöm, amíg a tészta megpirul, a szósz pedig birsalmasajt szerűen kicsit megsül.

Szeretjük a perecet!

Szeretjük a perecet! Sósan, sósan, jó ropogósan!

A perechez a legtöbb embernek szép gyerekkori emlékei kötődnek. Egy mozielőadás, egy nap az állatkertben vagy a vidámparkban. Mára a perec a többi rágcsálnivalóval szemben ugyan kicsit háttérbe szorult.

A fennmaradt írásokból tudjuk, hogy a kora középkorban olyan népszerű volt ez a fajta pékáru, hogy a legtöbb helyen perecet kínáltak az étkezésekhez, kiváltképp a vacsorához. Mivel kolostorokban és főleg böjti időszakban készítették a perecet, így az alapanyagok között csak a liszt és a víz szerepelt. Tojást, zsírt és tejet ezek a pékáruk nem tartalmazhattak.

Ahogy telt az idő, a perec úgy vált a Nagyböjt és a Húsvét szerves részévé. Sőt bizonyos fejtegetések szerint, a tészta hurkaiból kialakuló részek magát a Szentháromságot jelképezik.

Igen gyakori volt az úgynevezett lakodalmi perec is, amit kalácstésztából készítettek az esküvőkre.

Az ünnepek mellett hiedelmek is kötődtek a tésztához. A tészta sózása, magokkal való megszórása a perec élvezeti értékének emelésén túl az ártó szándékú szellemek távol tartását is célozta.

Süssünk Perecet!

Ez az önmagába visszatérő tészta igen sokféle módon és sokféle alapanyagból készíthető. Ha kelt tésztából készítjük, akkor dolgozhatunk sós tésztával, vagy a ma divatos édes, kalácsszerű alapanyagból is készíthetjük a könnyű, puha pereceket.

A klasszikus, sós perec esetében az elkészítés fázisában szóba kerülhet az esetleges fűszerezés (paprikával, kevés borssal, esetleg zöldfűszerekkel), a méretválasztás, a lehetséges lúgozás és a forma kialakítása.

 Aztán kérdés, hogy a megkent tésztát frissiben megszórjuk-e fűszerekkel, magokkal, esetleg nagyszemű sóval, vagy hagyjuk a sütőben megkelni és a már színesedő perecekre húzunk szép és klasszikusnak számító sócsíkokat. Bizonyos esetekben akár szendvicsalapként is szolgálhatnak a nem túl nagy és nem túl szellősre sikeredett perecek.

Sós perec recept 8 db

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 3 dkg élesztő
• 10 dkg Rama margarin
• 10 dkg zsír
• 2 dl langyos tej
• 1 tk só

Tetejére

• 1 db tojás sárgája
• 1 ek liszt
• 1/2 ek só,+ nagyszemű só
• víz  kb.0.5 dl

Elkészítése:

25 dkg lisztet 2 dl tejben megfuttatott élesztővel kelesztünk 30 percig. A liszt másik felét a Rama margarinnal és zsírral elmorzsoljuk, hozzáadjuk a kelesztett lisztet,a sót. Jól összedolgozzuk és kis cipókat formálunk belőle.
A cipókból kb. 40 cm hosszúságú kis ujjnyi vastag csíkokat készítünk és pereceket formálunk.
Forró sütőben 220 C-on sütjük, amikor pirosodni kezd kb. 15 perc, megkenjük eleggyel, amelyet úgy készítünk, hogy 1 evőkanál liszt, és 1/2 evőkanál só és víz. Előtte tojássárgájával megkenjük a tetejét. Még 5 percig sütjük.

Sokáig elálló ropogós perecünk lesz.

Jó hangulathoz, télüzőnek Forraltbort igyunk!

Milyen a jó forralt bor? Fehér vagy vörös? Milyen fűszereket rakjunk bele? Mennyire  legyen erős? Milyen édes legyen? Cukorral vagy mézzel?

Kézenfekvő válasz nincs, mert saját magunknak kell kitapasztalnunk, hogy milyen is a jó forralt bor

 Ahány ház, annyi szokás.

Egy biztos,  hideg téli estéken, számos helyen fogyaszthatjuk, kortyolgathatjuk egyedül,  vagy baráti társasággal. 
Forró fürdőzés közben,  vagy éppen síeléskor.
Szürke borongós napokon vagy Szilveszter éjjelén.

http://bartotell.blogspot.hu/search/label/forralt%20bor


Vidámsággal, jó borral, társaságban köszöntsük az Új Évet.

B.U.É.K

Fokhagymás prószába bújtatott sült pulykamell sajtmártással…. avagy…….Ünneplés Göcseji módra.

Kicsit aggódtam a karácsonyi menü készítésekor, most szakítva a hagyományokkal nem kocsonyát főztem és hurkát se sütöttem, hanem valami újdonságra vágytam.

 

Olyan ételre, ami azért mégis kötődik a Zalai szülőföldemhez.

Egy dél-zalai, Bázakerettyei étterem kínálatában találtam ezt az ételt.

Fokhagymás prószába bújtatott sült pulykamell sajtmártással

Receptet nem találtam hozzá, de a prószával nem lehetett gond, talán a pulykamellel se. Sajtmártást én még soha nem készítettem, ezért az internetről próbáltam ötleteket kapni. Egy húsleveses variációt kinéztem. Aztán szokás szerint átvariáltam a saját ízlésemnek. Elkészítettem, és nekünk nagyon ízlett.

Prószánál az volt az újdonság, hogy vöröshagyma helyett most fokhagyma került bele. 

Hozzávalók:

6 szelet vékonyabb, nagyobb szelet pulykamell

0.5 dl aludttej vagy 450 gr Kefir,

2 db nagyobb burgonya,12-14 dkg liszt,

4 db fokhagymagerezd,só, öröltbors ízlés szerint.

Elkészítés:

Kefirbe belereszeljük a burgonyákat, sózzuk és folyamatosan hozzákeverünk annyi lisztet, míg sűrűbb, szilárdabb masszát nem kapunk. A fokhagymákat átnyomjuk fokhagymanyomón, vagy nagyon apróra vagdaljuk és így kerül a prószába.

A tepsit kizsírozzuk, majd enyhén belisztezzük. A pulykamellszeleteket belenyomkodjuk a prószamasszába, mindenhol befedve és a tepsibe helyezzük.180-200 fokon kb.40 percig sütjük, míg a prósza rápirul.

Közben elkészítjük a sajtmártást.

Sajtmártás saját kútfőből….
A mártáshoz
egy kanál lisztet 5 dkg vajon, enyhén megpirítunk és pár perc után felengedjük 2dl húslevessel. Összeforraljuk, majd 5 dkg camambert, 5 dkg edami és 5 dkg trappista sajtot durvára reszelve belerakunk, és ezzel is jól összekeverjük-forraljuk. Ha elolvadtak a sajtok, akkor levesszük a tűzről, belekeverünk 2 evőkanál tejfölt és őrölt borssal, csipet sóval ízesítjük.

Sajtmártás.. egy az internetes választékból.

A mártáshoz egy szál póréhagymát szeletekre vágunk, olívaolajban megpároljuk,ráteszünk 2-3 gerezd zúzott fokhagymát, fél csomó vágott petrezselymet,negyed mokkáskanál frissen őrölt borsot, és pár perc után felengedjük 2dl húslevessel. Összeforraljuk, majd 5 dkg camambert, 5 dkg rokfort és 5 dkg trappista sajtot belereszelünk, és ezzel is jól összekeverjük-forraljuk. Ha elolvadtak a sajtok, akkor levesszük a tűzről, belekeverünk 1 dl tejszínt, 1 tojássárgáját és 2-3 csipet őrölt szerecsendiót.