MINYON –csupa nagybetűvel - gyerekkorunk kedvence.

Gyerekkoromban jeles alkalmakkor ( mint névnapom, szülinapom, tanévvégén ) szüleim elvittek a cukrászdába. Akkoriban bár nem volt ilyen nagy választék, mint most mégis válogathattunk a különféle sütik közül. Nekem a sima krémes, a puncstortaszelet és az első számú kedvencem a minyon volt. Különösen az fogott meg benne, hogy többféle színben, ízben árulták, és mivel kicsi volt, ezért négyet-ötöt is megehettem belőle. Volt a rózsaszínű minyon,rumos-kakaós töltelékkel a finom cukros mázzal , mindig ebből ettem a legtöbbet.

Eddig én még sohasem sütöttem minyont, valahogy megmaradt cukrászdai sütinek.

Annyit beszélünk a 60-70 évekről,( a retro korszakról) a mai fiataloknál is divat lett annak a korszaknak a stílusát, dolgait elővenni. Ezért 15 éves leány ismerősöm szülinapjára, gondoltam meglepem ezzel a régi sütivel, a minyonnal.

Google-ban keresgélve, a minyon receptek mellett, sok érdekes infót is találtam erről a sütiről.

„ József Attila is szerette, de ő többnyire inkább csak vágyott a kuglerre, ahogyan az ő korában a minyont nevezték. Ugyanis a pöttöm süteményt nem a szocialista cukrászipar találta fel, hanem a Gerbeaud korábbi tulajdonosa és alapítója, Kugler Henrik honosította meg Magyarországon. Ő pedig Párizsból hozta az ötletet, ahol mignonnak (kis kedvesnek, kis aranyosnak, kis kedvencnek) neveztek mindenféle apró süteményt.

 Létezik emellett egy másik eredetlegenda is, miszerint egy Mignot nevű cukrász készített először ilyen jellegű pici süteményeket a francia fővárosban a 19. század elején. A párizsi eredet ellenére a  minyon nálunk egészen az 1930-as évekig megőrizte Kugler Henrik nevét, és a cukrászdákban legalább akkora forgalmat bonyolítottak belőle, mint a tortákból. Kisebb és olcsóbb volt, mint azok, így a kevésbé tehetősek is megengedhették maguknak.

Másrészt a minyon „vevőcsalogató” funkciót is betöltött. Minél többféle, színes, szépen kidolgozott minyon volt a kirakatban, annál szívesebben tértek be a vendégek a cukrászdába. Mondhatni, a minyonválaszték egyúttal névjegye volt a cukrásznak.

Emellett, bár a minyon egyszerű terméknek tűnik, a valóságban sok odafigyelést és gondos munkát várt el a cukrásztól. Vizsgamunkaként is szerepelt: aki változatos, szép és jó minyont tudott készíteni, többé-kevésbé kész cukrásznak tekinthette magát. A kifogástalan minyonhoz jól felvert tésztákra, jól ízesített krémekre, jól kezelt cukros mázra (fondant, glazur) és pontosan betartott technológiára van szükség.

 Készítéséhez a tészta, a töltelék krém, az alakzat, az ízek és a színek, a díszítés tökéletes összehangolása szükséges. Az alakja jellemzően kis kocka vagy téglalap, de előfordulhat golyó vagy kúp változatban is.

 Az áthúzó cukormáz színezése mindig az ízesítését kell, hogy kövesse. Például a fehér máz a marcipán-, citrom-, gesztenye- és likőrös krémmel töltöttekhez passzol. Az enyhe zöld (sárgászöld) Chartreuse likőrrel ízesített marcipánkrémmel töltöttekhez, a vegyes cukrozott gyümölcsös felületű süteményekhez. Az enyhe narancsszín mázas minyon cukrozott narancsszínnel dúsított narancs- vagy császárkörte-likőrrel ízesített krémmel van töltve.
Az enyhe rózsaszín puncs és színes gyümölcsös ízesítésű, a barna pedig árnyalattól függően lehet csokoládé, kávé, pörkölt mogyoró, pörkölt mandula, dió és grillázsízesítésű.

A minyon a háború után is megőrizte népszerűségét, kultuszának hanyatlása csak a nagyipari cukrászat időszakában következett be, amikor a minyon (a puncstortával együtt) minden cukrászipari sütemény maradéktemetője, a leeső részek, maradékok végső felhasználási formája lett.

Az utóbbi években azonban néhány cukrász – sorolhatnánk szép példákat a váci Mihályitól a soproni Dömötöriig - előszedte a régi recepteket és újjáélesztette a minyont. Egyre több jó cukrászdában fedezhetjük fel ismét a többféle, ízes, mutatós „kis kedvencet”.”

Ennyi kis történet után jöjjön az én próbálkozásom. Igazat adva a fenti írásban leírtaknak, miszerint a minyon egyszerű terméknek tűnik, de a valóságban sok odafigyelést és gondos munkát igényel.

 Hát szenvedtem vele jó sokat és a végeredmény kissé csalódást okozott. Ízre még elment, de a külalak……..

Valószínű legközelebbi alkalomra marad a cukrászdai készítésű minyom.

minyon parádé Fehér csokoládés, málnás minyon és mogyoró krémes minyon

Hozzávalók
A tésztához:
6 tojás
12 dkg cukor
12 dkg liszt
1 evőkanál kakaópor

A töltelékhez:
15 dkg málna leturmixolva,

10 dkg darált mogyoró

1 evőkanál kakaó
20 dkg puha vaj
20 dkg porcukor
0.5 dl tej 1 tojást

A mázhoz:
20-25 dkg fehér csokoládé
friss málna és színes tortadara

A tészta hozzávalóiból klasszikus módon piskótatésztát készítünk, és 170 °C-os sütőben vékony lapot sütünk belőle. Ha kihűlt a lap, 3 egyforma csíkra vágjuk, ezek lesznek majd a rétegek.
A málnás töltelékhez a vajat a porcukorral fehéredésig kihabosítjuk, majd a málnavelőt hozzáadva tovább habosítjuk. A mogyorós krémhez a cukrot a tojással gőz fölött összekeverjük, beletesszük a kakaóport és kevés tejet hozzáadva sűrűbbre főzzük, s végül hozzákeverjük a darált mogyorót és a habosított vajat. Az így elkészült krémeket a piskótalapok közé kenjük. A megtöltött lapokat betesszük a hűtőbe dermedni. Ha megdermedt, kockára vágjuk.
A mázhoz a fehér csokoládét vízgőz fölött megolvasztjuk, és a minyonokat villára szúrva megmártjuk benne, majd sütőrácsra vagy sütőpapírra tesszük őket dermedni. A tetejét friss málnával és színes tortadarával díszíthetjük.