Még valamikor nyáron Hanna új osztályfőnöke elküldte a szülőknek e-mailen a kötelező illetve ajánlott olvasmányok listáját. Voltak benne klasszikusok persze, ami nélkül nem nőhet fel egy gyerek. Molnár Ferenctől a Pál utcai fiúk, Petőfi János vitéze. Erich Castner örökzöldje a Május 35. is szerepelt a listán, amit nagyon jó volt újraolvasnom nekem is. Lázár Ervin Hétfejű tündérjét próbáltuk így is úgy is értelmezni, élvezni. Nem tudom, hogy sikerült de magyar órán kivesézték úgyis. Lewis Carroll Alice csodaországát miután elolvastuk, ragaszkodtam ahhoz, hogy Hannával és a kicsikkel végighallgassuk a hangjáték változatot is. Azt amelyiket kislány koromban bakelit lemez formájában recsegősre hallgattam és kívülről tudtam. Olyan nagy színészek adták a hangjukat a meselemezhez, mint Domján Edit, Márkus László, Rátonyi Róbert. Emlékszem, a franciaágyon feküdtünk mind az öten, egymás hegyén hátán és úgy követtük az eseményeket. Egyébként nekem még mindig megvannak ezek a lemezek és arra gondoltam, hogy szépen lassan digitalizáltatom őket. Létezik erre már sok cég, csak idő és pénz kérdése az egész.
Aztán mai, kortárs műveket is be kellett szereznem. Szerencsére mindegyik élvezetes olvasmány volt, így Hanna gyorsan elolvasta mindet. Christopher Paul Curtis, Bud vagyok uram című amerikai regénye nem véletlenül zsebelt be egy csomó díjat ahogyan a Bradley az osztály réme is szórakoztató olvasmány. Kislány koromban olvastam sőt filmen is láttam a kis cigánylány integrálódásáról szóló könyvet Halasi Mária művét az Utolsó padban-t. Most Hannán a sor, hogy elolvassa aztán majd gondolom kellően kielemzik az iskolában.
Békés Pál Kétbalkezes varázslóját most töltöttük le az e-bookra, remélem hogy ha végzett a Szent Johanna gimi első részével (ami nem kötelező olvasmány), akkor nekiáll annak is.
Ó és ott van Harry Potter is, akit a mi családunknak egyszerűen nem sikerült megszeretni. Félve vallom be de mégis megteszem, hogy se könyvben se filmben nem tetszik.
Úgy emlékszem ennyi volt a könyves listán, ám a levélnek itt nem volt vége, mert a tanárnő felsorolt néhány filmet is, ami szintén ajánlott és majd úgyis megnézik együtt is de addig is hangolódjunk rá.
Köztük volt a Keménykalap és Krumpliorr, amit boldogan néztünk végig családilag. A Gyerekbetegségek című filmet még nem sikerült megszereznem de már ezerszer láttuk és biztos vagyok benne, hogy idén karácsonykor is leadja valamelyik tv csatorna a Reszkessetek betörők-et. Harry Pottert a filmes felsorolásból sem hiányozhatott sajnos. Az elsőt kissé szenvedve de megnéztük azért.
No és itt jön az a film, amiért az egész poszt született, merthogy az Up! vagy ha jobban tetszik Fel! című animációs film is az erősen ajánlottak között szerepelt. Annak idején amikor ez még friss filmnek számított én nem láttam, mindig csak terveztem, hogy megnézem. Lemaradtunk róla így hát most Hannával és a kicsikkel egy nagy tál pattogatott kukorica kíséretében bepótoltuk és hagytuk magunkat elvarázsolni.
Dióhéjban arról szól, hogy egy 78 éves bácsi, Carl Fredricksen, felesége elvesztése óta magányosan, visszahúzódva éli mindennapjait. Az öreg házára szemet vet az a társaság, amely a környék telkeit már felvásárolta. Carlt azonban odaköti a sok emlék, köztük az a fénykép, amelyet nézve arról álmodoztak a nejével, hogy elutaznak a világ legnagyobb vízeséséhez de sosem jutottak el oda. Az álmait sirató öregúr merész tettre szánja el magát. Kihasználva egykori léggömbárusi gyakorlatát egyetlen éjszaka alatt fellufizza a házát, és reggel, mielőtt az idősek otthonába szállítanák, felemelkedik vele a levegőbe. Dél-Amerika felé veszi az irányt, hogy megvalósítsa élete legnagyobb kalandját. Útjára egy potyautas kisfiú is elkíséri és egy csomó kalandon mennek keresztül.
Na szóval ez a film adta az ihletet az osztályterem ajtó dekorálásához. Rákerestem a neten, láttam is nagyon ötletes ám meglehetősen bonyolult változatokat. Inspirációnak elég volt, így aztán úgy döntöttem öntapadós színes fóliából vágom ki a lufikat és arra írom rá a neveket. A ház lehetne nagyobb is, azon még lehet, hogy változtatok de a madzagok jól vizsgáztak, egyelőre tartják a lufikat és a házat is, így szerintem tényleg igazi színfolt lett az 5.b ajtaja a sok unalmas ajtó mellett.
Aki pedig még nem látta a filmet nézze meg, mert maradandó élménnyel lesz gazdagabb. Főleg így advent idején ajánlott egy ilyen lélekemelő történet mindenkinek.
