Ugrás a tartalomhoz

Csempeszkopács

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csempeszkopács
Az Árpád-kori Szent Mihály-templom
Az Árpád-kori Szent Mihály-templom
Csempeszkopács címere
Csempeszkopács címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterKrenner Róbert (független)[1]
Irányítószám9764
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség321 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 20″, k. h. 16° 48′ 32″47.155619°N 16.808911°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 20″, k. h. 16° 48′ 32″47.155619°N 16.808911°E
Csempeszkopács (Vas vármegye)
Csempeszkopács
Csempeszkopács
Pozíció Vas vármegye térképén
Csempeszkopács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csempeszkopács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A templom belső freskója
A csempeszkopácsi római katolikus templom kapuja

Csempeszkopács község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban. Csempeszháza és Kopács községek egyesítéséből keletkezett.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathelytől 16 kilométerre délkeletre fekszik, a 87-es főút két oldalán.

A szomszédos települések: észak felől Pecöl, kelet felől Meggyeskovácsi, délkelet felől Rum, dél felől Rábatöttös, délnyugat felől Nemeskolta, északnyugat felől pedig Vasszécseny.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 87-es főút, ezen érhető el a megyeszékhely Szombathely irányából, illetve az ország távolabbi részei felől is, a 8-as főútről Kámnál leágazva. Keleti és nyugati szomszédaival a 8442-es út köti össze.

Vasútvonal már évtizedek óta nem érinti, 1974-ig azonban áthaladt rajta a Szombathely–Rum-vasútvonal. A vasúti nyomvonalon ma kerékpárút húzódik, Csempeszkopács megállóhely egykori felvételi épületében pedig 2014-ben kiállítóhelyet hoztak létre.

Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal. A vasútállomás a falu délnyugati, kopácsi határánál lett volna.[3]

Története

[szerkesztés]

A község területén már a római korban éltek emberek. Ezt bizonyítja a templom feltárásakor a padozat alól előkerült sírkőtöredék, illetve a templomba beépített nagyméretű római kori téglák.

Csempeszt és Kopácsot is 1273-ben említik először. Kopács első említése IV. László király oklevelében történik, melyben a király Kopácsi Pousának és rokonainak ajándékozza horrowi ingatlanát. Az itt említett Horrow azonos a Kopács és Szécseny között a középkorban létezett Hóró faluval, mely a 15. század végén pusztult el. Csempesz ugyancsak IV. László oklevelében szerepel először, melyben a köcski és vasvári várvédő katonáknak birtokokat adományoz. Településként Kopácsot 1323-ban Kopach, Csempeszt 1329-ben Chempezfolua alakban említik először. Kopács későbbi névváltozatai 1329-ben Kwpach, 1481-ben Kopach, illetve Kopacz. Csempeszházát 1465-ben Chempezhaza, 1481-ben Chempezfolua, illetve Chempezfalwa alakban említik. Mindkét falu köznemeseké volt.[4] A kopácsi Szent Mihály-templom a 13. század közepén épült.

A 16. századtól átmenetileg a protestánsoké volt. Ebben az időben Kopács a Bothka család birtoka, míg Csempesz a Csempeszházi család tulajdonában volt. Utóbbiak a 16. század végén kétszintes kastély építtettek a faluban, melyet a 17. században a Béri Balogh család szerzett meg. Béri Balogh Ádám a század végén barokk stílusban átépíttette a kastélyt. 1658-ban a templomot visszakapták a katolikusok.

Vályi András szerint „CSEMPESZ. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Rosti, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sárvári járásban, Runthoz nem meszsze, ’s ennek filiája, határja termékeny, ’s középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli.”[5]

Fényes Elek szerint „Csempesz, magyar falu, Vas vmegyében, róna termékeny vidéken, ut. p. Szombathely. Lakja 80 kath. Kopács, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathely: 140 kath., 40 evang. lak.”[6]

Vas vármegye monográfiájában „Csempesz-Kopács kis, magyar falu 38 házzal és 284 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-rumi vasút egyik állomása. Postája Rum, távirója Szombathely. Birtokos gróf Cziráky János.”[7]

Csempeszháza és Kopács a 19. század közepén egyesült. A 19. század végén a település életében jelentős fejlődést eredményezett a Szombathely–Rum-vasútvonal megnyitása, majd az elemi iskola felépülése. 1910-ben Csempeszkopácsnak 313 magyar lakosa volt.

2014. március 31-én felavatták a volt 9. sz. felújított vasúti őrházat és az ott nyílt emlékkiállítást. A volt vasút nyomvonalán ma kerékpárút található, a kerékpárút és őrház között pedig egy emléktáblát avattak.[8]

Nevének eredete

[szerkesztés]

Csempesz nevének előzménye a régi magyar Chempez személynév amely a régi csempes (= csalárd) szóból származik. Kopács neve is személynévi eredetű, ennek előzménye a kopács (gesztenye, vagy harkály) főnév.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Krenner Róbert Károly (független)[9]
  • 1994–1998: Krenner Róbert Károly (független)[10]
  • 1998–2002: Krenner Róbert Károly (független)[11]
  • 2002–2006: Krenner Róbert (független)[12]
  • 2006–2010: Krenner Róbert (független)[13]
  • 2010–2014: Krenner Róbert Károly (független)[14]
  • 2014–2019: Krenner Róbert Károly (független)[15]
  • 2019–2024: Krenner Róbert (független)[16]
  • 2024– : Krenner Róbert (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
285
280
283
293
323
322
321
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 1% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,1%, református 2,6%, evangélikus 5,9%, felekezet nélküli 3,6% (15,7% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 1,2% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,3% görögnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,7% volt római katolikus, 8,4% evangélikus, 1,9% református, 1,2% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 4,6% felekezeten kívüli (39,9% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Mihály-templom: Kopács Mihály arkangyal tiszteletére szentelt 13. századi román stílusú temploma országos hírű műemlék, mesterséges dombon épült. A templomban ma is láthatók a feltáráskor előkerült középkori freskótöredékek. Berendezése a 18. században készült, egyik festményét Dorfmeister István festette.
  • Csempeszen áll a késő reneszánsz Balogh-kiskastély, amelynek egykor Béri Balogh Ádám kurucvezér is tulajdonosa volt. A kastély a 16. század végén épült késő reneszánsz stílusban, a 17. század második felében barokk stílusban építették át. Itt kapott helyet 1976-ban a Helytörténeti Múzeum gyűjteménye is. A múzeumot 2007-től a településért sokat tett pedagógus emlékére Pungor Zoltán Múzeumnak hívják.[19] Több helytörténeti témájú kiállításán kívül szintén állandó kiállítás keretein belül lehet megtekinteni Károlyi Antal Ybl-díjas építész emlékszobáját, továbbá Ferencz Károly geológus ásvány- és kőzetgyűjteményét, Afrika-emlékeit és preparátumait.[20][21]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Sarlay-Balogh-kiskastély
    Sarlay-Balogh-kiskastély
  • A felújított vasúti megálló és emlékhely
    A felújított vasúti megálló és emlékhely
  • Szent Mihály templom
    Szent Mihály templom

Híres emberek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csempeszkopács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
  4. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  8. ↑ Emlékhelyet alakítottak ki a bakterházból Csempeszkopácson. [2014. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  9. ↑ Csempeszkopács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Csempeszkopács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  11. ↑ Csempeszkopács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  12. ↑ Csempeszkopács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  13. ↑ Csempeszkopács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  14. ↑ Csempeszkopács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  15. ↑ Csempeszkopács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  16. ↑ Csempeszkopács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  17. ↑ Csempeszkopács Helységnévtár
  18. ↑ Csempeszkopács Helységnévtár
  19. ↑ Merklin Tímea: Ékszerdoboznyi kis múzeum a kastély. www.vaol.hu (Vas Népe Online). Pannon Lapok Társasága (PLT) (2007. október 15.) (Hozzáférés: 2013. október 17.) arch
  20. ↑ Pungor Zoltán Múzeum, Csempeszkopács. www.museum.hu (Magyar Múzeumok Honlapja). Budapest: Kultúra az Interneten Alapítvány (Hozzáférés: 2013. október 17.) (html)
  21. ↑ Pungor Zoltán Múzeum, Csempeszkopács: Dr. Ferencz Károly természettudományi gyűjteménye. www.museum.hu (Magyar Múzeumok Honlapja). Budapest: Kultúra az Interneten Alapítvány (Hozzáférés: 2013. október 17.) (html)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Csempeszkopács
A Wikimédia Commons tartalmaz Csempeszkopács témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csempeszkopács&oldid=27637095”