Ugrás a tartalomhoz

Csénye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csénye
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Csénye címere
Csénye címere		 Csénye zászlaja
Csénye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterKráll Csaba (független)[1]
Irányítószám9611
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség645 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′ 12″, k. h. 16° 52′ 20″47.236530°N 16.872210°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 12″, k. h. 16° 52′ 20″47.236530°N 16.872210°E
Csénye (Vas vármegye)
Csénye
Csénye
Pozíció Vas vármegye térképén
Csénye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csénye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csénye község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Gyöngyös és a Hosszúvíz-patak találkozásánál található. Sárvártól 5 kilométerre nyugatra fekszik. Porpác, Bögöt, Ikervár és Megyehíd települések veszik körül. Része még Füztű is, amely Csénye és Megyehíd között fekszik.

Megközelítése

[szerkesztés]

A község főutcája a 8458-as út, ezen érhető el Sárvár és a 88-as főút felől is. Keleti határszéle mellett, annak közvetlen közelében elhalad az előbbin felül még a 8701-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a település közigazgatási határai között áthalad, a belterülettől pár száz méterre északra a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal és északnyugaton egy rövid szakaszon a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal is, de egyiknek sincs itt megállási pontja. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a két vonal egyik közös állomása, Porpác vasútállomás kínálja, amely Csénye nyugati határszélétől mindössze néhány lépésnyire, központjától 3,5 kilométerre helyezkedik el.

Története

[szerkesztés]

Csénye első írásos említése 1221-ből származik, még Chence alakban írva. A község neve régi okiratokban többféleképpen szerepel: Cheyne (1283), Chene (1390, 1424, 1492). A 16. századtól kezdve Csényének említik. A községhez tartozott később Zuggó-malom, Füztü és Csénye újmajor.

A község határában a római sírokat és agyagedényeket találtak.

A Csénye község területén végigfolyó Gyöngyös-patakot a rómaiak állítólag öntözőcsatornának használták, mert ez a vidék lapályosságánál fogva állattenyésztésre és földművelésre kiválóan alkalmas volt. A patak egykoron két vízimalmot is hajtott a falu határában (Cseh malom, Zuggó malom). A község határában, a Tilosaljai dűlőben római sírokat és agyagedényeket is találtak „Fortis” felirattal.

Szájhagyomány szerint az első lakott rész a Teveli dűlőn volt. A történelem folyamán Csénye úrbéres jobbágy község lett, földesurai sárváriak.

A csényei katolikus egyház alapítására vonatkozóan nincsenek adataink. A győri egyházmegye szombathelyi zsinatja 1579-ben tette kötelezővé a születési, házassági, anyakönyvek vezetését. Ezek azonban legnagyobb részben elkallódtak, vagy pedig a vallásháborúk, ill. reformáció idejében megsemmisültek. Jelenleg a születési anyakönyvek csak 1732-től, a házassági és halálozási anyakönyvek pedig 1754-től kezdődnek. A község közepén fekvő római katolikus templom építési idejére vonatkozóan biztos forrásunk nincs. 1646-ból olvassuk, hogy templomát a rábakovácsi lelkészre bízzák. A templom nepomuki Szent János tiszteletére van szentelve. Oltárképe nepomuki Szent János megdicsőülését ábrázolja. Búcsúját minden év május 16-át követő vasárnap tartják.

Érdekes adalék hogy, a falu plébánosai között olyan emberek is megfordultak, akik túllépve az egyház keretein, a falu társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. Kiemelkedik közülük Mikics Géza plébános, aki 1902-től 1933. december 23-ig volt a falu lelkipásztora. Nevéhez fűződik a Katolikus Népszövetség, Szívgárda, Jézus Szíve Társulat helyi szervezeteinek alapítása. Az ő idejében épült az új elemi iskola, és tanítólakás, valamint az újmajori kápolna. A Tűzoltó Egyesületnek alapító tagja és elnöke volt.

A falun halad át az országos kék jelzés egy szakasza is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Szabó Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Szabó Miklós (független)[5]
  • 2002–2006: Pál Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Pál Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Pál Tibor (független)[8]
  • 2014–2019: Pál Tibor (független)[9]
  • 2019–2024: Králl Csaba (független)[10]
  • 2024– : Králl Csaba (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
699
706
712
715
685
643
645
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,3%-a magyarnak, 0,8% németnek mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,1%, református 1%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 2,7% (28,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 1,2% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, ruszinnak, szlovénnek és románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,6% volt római katolikus, 2,9% evangélikus, 2% református, 0,1% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Deák Ferenc utcai kálvária - állítólag 1863-ban épült 13 stációval.
  • Ménistálló (Füztűn található) - Ferenc bajor herceg építtette.
  • Vas vármegye legrégebbi paplakja
  • Benedek Elek mesepark
  • Világháborús hősi emlékmű
  • Sírkert és kápolna
  • Nepomuki Szent János-templom
  • Lourdesi szobornak helyet adó kápolna - 1892-ben épült.
  • Szent István-szobor[13]
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Csénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. ↑ Csénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. ↑ Csénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Csénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  9. ↑ Csénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 9.)
  10. ↑ Csénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  11. ↑ Csénye Helységnévtár
  12. ↑ Csénye Helységnévtár
  13. ↑ István, a szobor: másfél száz változat[halott link] - HVG

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csénye&oldid=27637100”