Ugrás a tartalomhoz

Alsószölnök

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsószölnök
Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom
Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom
Alsószölnök címere
Alsószölnök címere		 Alsószölnök zászlaja
Alsószölnök zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzentgotthárdi
Jogállásközség
PolgármesterMonek Zsolt (független)[1]
Irányítószám9983
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség342 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 16° 12′ 09″46.927460°N 16.202540°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 16° 12′ 09″46.927460°N 16.202540°E
Alsószölnök (Vas vármegye)
Alsószölnök
Alsószölnök
Pozíció Vas vármegye térképén
Alsószölnök weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószölnök témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsószölnök (németül: Unterzemming, szlovénül: Dolnji Senik, vendül: Dolenji Senik) község Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Vasi-Hegyhát részét képező Vendvidéken, a Rába és a Szölnöki-patak völgyében fekszik, közvetlenül az osztrák határ mellett,a felsőszölnöki hármashatárhoz közel, Szentgotthárdtól, a legközelebbi várostól 6 kilométerre délnyugatra. Településszerkezetét tekintve dombvidéki többutcás sorfalu. Főutcája a Vasszentmihály-Felsőszölnök közti 7454-es út. A szomszédos települések Szakonyfalu (3 km), Rábatótfalu (Szentgotthárd része, 4 km), Felsőszölnök (7 km).

A Rába Alsószölnöknél lép Ausztria területéről Magyarország területére.

Története

[szerkesztés]

Nevének szlovén jelentése áttelepülő, ami arra utal, hogy lakosai betelepítés révén kerültek ide.

Első fennmaradt írásos említése 1387-ből való (Zelnuk inferior). A középkorban része volt Dobra váruradalmának, melynek központja a mai Vasdobrán volt.

1664-ben, a szentgotthárdi csata idején itt táborozott a török sereg bal szárnya. Előzőleg a tatárok kegyetlenül felégették a falut, de legtöbb lakosának sikerült előlük német földre menekülnie.

A 19. században a Tótsági járáshoz tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bartók Lászlóné (független)[3]
  • 1994–1998: özv. Bartók Lászlóné (független)[4]
  • 1998–2002: Bartók Lászlóné (független)[5]
  • 2002–2006: Bartók Lászlóné (független)[6]
  • 2006–2010: Monek Zsolt (független)[7]
  • 2010–2014: Monek Zsolt (független)[8]
  • 2014–2019: Monek Zsolt (független)[9]
  • 2019–2024: Monek Zsolt (független)[10]
  • 2024– : Monek Zsolt (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
373
374
368
337
332
341
342
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 26,8% németnek, 17,6% szlovénnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,3%, református 1,1%, evangélikus 2,2%, felekezet nélküli 2,4% (16% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 25% szlovénnek, 20,2% németnek, 0,9% románnak, 0,3-0,3% ukránnak, cigánynak és lengyelnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,3% volt római katolikus, 3,3% református, 0,9% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 3% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[12]

Az alsószölnöki vízerőmű

[szerkesztés]

Az alsószölnöki vízerőműben négy Francis-turbina működik, együttesen 200 kW beépített teljesítménnyel, 12 m³/s vízhozammal és 3 méteres esésmagassággal.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Ausztria Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab, Ausztria)

Híres emberek

[szerkesztés]

1813-tól 1829-ig a falu plébánosa Kossics József reformkori néprajztudós és író volt.

1874-től 1930-ig Szakovics József volt a plébános, aki nagy érdemeket szerzett a magyarországi szlovén nyelv ápolásában és megőrzésében.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. ↑ Alsószölnök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  11. ↑ Alsószölnök Helységnévtár
  12. ↑ Alsószölnök Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsószölnök&oldid=27632020”