Ugrás a tartalomhoz

Bérbaltavár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bérbaltavár
Baltavár egykori képeslapon
Baltavár egykori képeslapon
Bérbaltavár címere
Bérbaltavár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásVasvári
Jogállásközség
PolgármesterDremmel László (független)[1]
Irányítószám9831
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség482 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 31″, k. h. 16° 57′ 45″47.008619°N 16.962369°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 31″, k. h. 16° 57′ 45″47.008619°N 16.962369°E
Bérbaltavár (Vas vármegye)
Bérbaltavár
Bérbaltavár
Pozíció Vas vármegye térképén
Bérbaltavár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bérbaltavár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bérbaltavár község Vas vármegyében, a Vasvári járásban. Baltavár és Hegyhátkisbér egyesítésével jött létre 1935-ben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bérbaltavár a Kemeneshát délkeleti csücskében, a Szent János-patak (más néven Kánya-patak) völgyében, a Vasvárt Zalabérrel összekötő 7361-es út mentén fekszik; utóbbiba itt torkollik bele a község déli részén, délnyugat felől, Pókaszepetk és Nagytilaj irányából a 7385-ös út, az északi falurészben pedig a 7384-es út ágazik ki belőle, észak-északkelet felé, Mikosszéplak irányába. Távolsága Szombathelytől 40, Zalaegerszegtől 25, Vasvártól 15 kilométer; mindhárom várossal közvetlen autóbuszjáratok kötik össze.

Története

[szerkesztés]

Hegyhát-Kisbér egy patak partján, Baltavár pedig a forgalmas középkori út, a 'Via-publica' út mentén alakult ki.

Az egykori bérbaltavári kastély

Mindkét alkotó település Árpád-kori eredetű. Byr helységet, amely a középkorban Töttös, Hegyes és Altal Byr néven szereplő három közeli településből alakult ki, egy XIII. század végi oklevél említi először.

Baltavár nevét a XV. században említette először oklevél. Ez a falu török időkben elpusztult Martonfa filiálisa volt. Martonfa emlékét ma csupán a baltavári temető és a körülötte álló pár ház őrzi, amit Martonkertnek hívnak.

Kisbér (Byr) az urairól, míg Baltavár az egykori palánkváráról kapta a nevét.

1911-ben megalakult a baltavári Úri Kaszinó, amelynek a helybelieken kívül szombathelyi, vasvári és zalaegerszegi urak is tagjai voltak.

Baltaváron csinos park közepén állt a Thurn-Taxis család szép, nagyszabású, tornyos kastélya, melynek alapépítménye a Festeticseké és azután a zalabéri Horváthoké volt, végső alakját 1888-ban nyerte el. A kastélyt 1911-ben elárverezték, néhány évvel később pedig lebontották.

1935-ben egyesült Baltavár és Hegyhátkisbér, és ettől fogva a Bérbaltavár nevet viselte. Ekkorra ugyanis a két település teljesen összeépült.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Mészáros László (független)[3]
  • 1994–1998: Mészáros László (független)[4]
  • 1998–2002: Mészáros László (független)[5]
  • 2002–2006: Varga Viktória (független)[6]
  • 2006–2010: Varga Viktória (független)[7]
  • 2010–2014: Mészáros László (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Németh Béla (független)[9]
  • 2019–2024: Némethné Beczők Bernadett (független)[10]
  • 2024– : Dremmel László (független)[1]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu templomai

[szerkesztés]

1754-ben a régi templom helyén gróf Festetics József tábornok felépítette a ma is meglevő baltavári templomot,[11] aki kegyúri joga révén a templom alatti kriptában nyugszik. Később ide temették, fiát gróf Festetics Pált, majd a zalabéri Horváth herceget és Thurn und Taxis Miksa Egon herceget is.

A baltavári templom 110 és 60 cm átmérőjű harangjait 1929-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték, orgonáját 1760 körül építette egy ismeretlen mester, majd 1925 körül Kemenesi Sándor építette át.

Kisbér középkori eredetű (1373-ban épített) temploma a 20. század elejére tönkrement, ezért lebontották és a köveiből 1923-ban felépítették a mai helyén a kisbéri templomot.[12]

Ősrégészeti lelőhelyek

[szerkesztés]

1856-ban a Budapest–Graz postaút építésekor a baltavári Kancsal-domb homokjából megkövült állatok csontjai kerültek elő. Vizsgálatok során kiderült, hogy a feltárt ősállatok 7-8 millió évvel ezelőtt éltek ezen területen.

Abban az időszakban a Földön globális klimatikus átrendeződés kezdődött meg. A trópusi őserdők területe visszaszorult, peremükön szavanna alakult ki. Baltavár ennek az átmeneti időszaknak a lelőhelye. Az alsó rétegek még a Pannon-tenger üledékeit, míg a felette lévő csonttartalmú homokrétegek már a környezetváltozás hatására létrejött új állatvilág maradványait tartalmazzák.

Egyes kutatók szerint a leletegyüttes annak köszönheti a gazdagságát, hogy az egykor erre hömpölygő Ős-Zala (Fluvius Schafarziki ponticus) 3-4 méteres vízesésének aljánál kialakult öbölben az elpusztult állatok csontjai koncentrálódtak.

A kutatások során több mint 30 gerincest, valamint 17 kagyló- és csigafajt azonosítottak. A fontosabb leletek:

A lelőhely presztízsét növeli, hogy több állatfaj maradványait itt találták meg először a világon (pl. Gazella baltavarensis). 1860 óta hat jelentős ásatás folyt ezen a területen. A legutóbbi kutatás 2000-ben és 2001-ben dr. Kordos László vezetésével zajlott. A globális környezeti változások geológiai és biológiai megismerése által Baltavár neve a szakmai körökben már csaknem 150 éve jól ismert világszerte. A hazai nevezéktani gyakorlatban a miocén legfelső alemeletét (6,4-5,4 millió év) bérbaltaváriumnak nevezik.

A megtalált leletanyag zömében hazai és külföldi gyűjteményekbe került (Szombathely, Vasvár, Budapest, Bécs, London), vagyis a kis településen szinte semmi sem maradt belőle. 2005-ben civil kezdeményezéssel állandó kiállítást hoztak létre nem messze a világhírű lelőhelytől. Itt különböző gyűjtőktől és múzeumoktól visszakapott darabok, valamint egy kardfogú tigris és egy kavicsemlős életnagyságú szobra tekinthető meg.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
558
541
531
461
491
480
482
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,1%-a magyarnak, 1,8% németnek, 6,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% szlováknak mondta magát (25,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 0,7%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 4,8% (34,6% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 80,9%-a vallotta magát magyarnak, 10,6% cigánynak, 1,6% németnek, 0,2% románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,4% volt római katolikus, 1,6% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% izraelita, 2% egyéb katolikus, 4,7% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[14]

A lakosságszám és a vallási összetétel alakulása

[szerkesztés]

1910: össz. 1506, 1471 r.k., 15 ev., 20 izr.,

1940: össz. 1410, 1370 r.k., 1 g.kel., 13 ev., 8 ref., 18 izr.,

1948: össz. 1365, 1355 r.k.,

1983: össz. 870

1990: össz. 692

2000: össz. 578, 517 r.k.,

2004: össz. 542

2008: össz. 524

(rövidítések: r.k.=római katolikus, ev.=evangélikus, ref.=református, g.kel.=görögkeleti, izr.=izraelita)

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

Mária Terézia uralkodása idején a baltavári település földesura tolnai gróf Festetics Pál katonatiszt volt, a kisebb földeken pedig kisbirtokosok osztoztak. Kisbér már ekkor híres volt boráról, búzájáról.

A 19. század második felében herceg Thurn-Taxis Miksa Egon felvirágoztatta a falu mezőgazdaságát. A 3000 holdas birtokon intenzív gazdálkodás folyt, és a hercegi uradalom híres volt telivér és félvér lótenyésztéséről.

Baltavárról származik az Entz feketecseresznye (más néven Fekete baltavári cseresznye) és a Glocker óriás cseresznye. Utóbbi július közepétől érik; középnagyságú gyümölcse szép sárga, napos oldalán piros, ropogós húsú. Befőzésre is kiválóan alkalmas. Fája edzett, bőtermő.

Híres emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szakály Ferenc: Bérbaltavár története : az elfelejtett várak, kastélyok faluja [kiad. Bérbaltaváriak Szülőföldjükért Egyesület]. 2006. ISBN 963-06-0383-7 fűzött

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. ↑ Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. ↑ Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. ↑ Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. ↑ Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. ↑ Bérbaltavár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  11. ↑ Baltavári templom[halott link]
  12. ↑ Kisbéri templom. [2012. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 26.)
  13. ↑ Bérbaltavár Helységnévtár
  14. ↑ Bérbaltavár Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bérbaltavár&oldid=27634959”