Károlyi Antal (építész)
| Károlyi Antal | |
| Született | 1906. július 17. Csempeszkopács |
| Elhunyt | 1970. január 10. (63 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Savaria tér épületei, Claudius-kút (Szombathely) Művelődési és Sportház (Szombathely) Bartók Béla Zeneiskola és hangversenyterem (Szombathely) |
| Díjai | Ybl Miklós-díj (1953) |
Károlyi Antal (Csempeszkopács, 1906. július 17. – Budapest, 1970. január 10.) Ybl Miklós-díjas magyar építész.
Életpályája
[szerkesztés]Csempeszkopácson született, 1906. július 17-én. Elemi iskoláit Csempeszkopácson, középiskoláit Szombathelyen végezte.
„Mert igazán csak rajzolni szerettem. Ezt akkor vettem észre, amikor egy alkalommal a tanító úr a hegedűjét tette ki az asztalra, ezt kellett a hatodikosoknak lerajzolni. Én csak harmadikos voltam még, de a hegedű nagyon tetszett. Elkezdtem én is rajzolni.” „A rajzfüzetem a vizsga vendégeinek kezéről kezére járt. … A faluban is híre ment, hogy a plébános megnézett magának. A család komolyan kezdte fontolgatni, hogy mi legyen velem, hiszen mások is mondogatják most már, hogy be kellene küldeni a városba, iskolára. Tanító, pap ugyan nem, de valami olyas, ahol a rajzkészségnek hasznát lehet venni. Így kerültem be a városi főreálba, aminek nyolc hosszú évét éppen most a múlt júniusban végeztem el. Nem is akárhogyan, hiszen a jeles érettségim még a helyi lapban is megjelent.[1]”
Ezután a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre került, ahol építészmérnöki diplomát szerzett 1935. június 11-én. Mint fiatal építészmérnök 1938-ig Münnich Aladár, Györgyi Dénes és Wälder Gyula tanárok tervező irodájában dolgozott. Az 1938-as évi budapesti Eukharisztikus kongresszus építészeti pályázatán sikeresen szerepelt. A 30-as évek végén magas színvonalú falusi háztervei valósulhattak meg. 1939–től önálló magánépítészként tevékenykedett. 1949-től a MATI (Magasépítési Tervező Intézet) csoportvezetője, 1951-től a KÖZTI (Középülettervező Vállalat) műteremvezetője, 1952-től a LAKÓTERV (Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat) főépítésze volt. Egyaránt foglalkozott lakó- és középületekkel. Részt vett a komlói, a tatabányai, a várpalotai és a kazincbarcikai lakótelepek tervezésében. Budapesten a Nagy Lajos király úti lakótelepet tervezte. Nevéhez fűződik a háborúban megsérült Vígszínház újjáépítése (Kiss Tiborral és Flach János belsőépítéssze) valamint a várpalotai kultúrház. 1953-tól Szombathely és Vas megye főépítészeként elkészítette a Szombathely átfogó rendezési tervét (1954-től) és a város külső területeinek rendezési tervét (1958). Városrendezései kapcsán az egykori városszerkezetek megőrzését rendkívül fontosnak tartotta, ennek egyik legszebb példája a szombathelyi Savaria tér épületegyüttese a Claudius-kúttal. Javaslatai alapján indították meg a Derkovits-városrész fejlesztését. Szombathelyen középületek sora fűződik a nevéhez: Művelődési és Sportház (1963), megyei Szakorvosi Rendelőintézet (Ligeti Gizellával közösen, 1965), megyei pártszékház (1967), Bartók Béla zeneiskola (1968). Ő kezdeményezte a Szombathelyi zsinagóga hangversenyteremmé történő átalakítását - Bartók terem (Ligeti Gizellával közösen, 1970-75). Károlyi Antal nevéhez kötődik a büki gyógyfürdő fejlesztésének I. üteme. Zoltán László, a Lakóterv egykori vezetője így emlékezett Károlyi Antalra:
„Károlyi Tóni munkatárs beszámolóját hallgattam egy Vas megyei kiszállásról, Bük faluról, ahol olajat kerestek, s forróvizet találtak. A hőtől és sótól a halak a patakban elpusztultak, ám a falu népe lábát lógatta a patak meleg vizébe. Nagy fantázia van ebben a lehetőségben: egy fedett fürdőmedencét kell tervezni – mondta Károlyi Tóni...”
(A büki gyógyfürdő építésének első üteme óta több medence és szálloda épült meg.) Műemlékvédelelmmel is foglalkozott. A Várpalotai vár példás műemléki helyreállításán dolgozott 1952-től 1967-ig. Egyik alapítója volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, tagja az Építészeti Tanácsnak, tanára a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) mesteriskolájának. A szocialista realista építészet egyik hazai vezéregyénisége. Formakészsége sokáig a klasszicizmushoz kapcsolta. 1955 után az új építészet irányában kereste a kibontakozást. Szakirodalmi cikkei írásai is megjelentek sajtóban, és könyv alakban is.
Művei
[szerkesztés]
- Tímár-Szőlő utcai lakóházak (Budapest)
- Magdolnavárosi OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet)-lakótelep (Budapest)
- Szófiai Magyar Nagykövetség (Kardos Györggyel)
- Nagy Lajos király úti lakótelep (Budapest)
- Vígszínház újjáépítése (Kiss Tiborral és Flach János belsőépítésszel)
- Várpalotai vár műemléki helyreállítása
- Mauzóleum, kastély, plébániatemplom műemléki helyreállítása (Vál)
- Savaria tér a Claudius kúttal (Szombathely)
- Művelődési és Sportház (Szombathely)
- Bartók Béla Zeneiskola és Hangversenyterem (Szombathely)
- MSZMP megyei pártszékház (Szombathely)
- Megyei Rendelőintézet (Szombathely)
- Büki Gyógyfürdő I. ütem
- Derkovits lakótelep I. ütem (Szombathely)
Kiállítások
[szerkesztés]- 5. Magyar Képzőműv kiállítás, (Műcsarnok, Budapest, 1954) - csoportos kiállítás
- A felszabadult Budapest művészete (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1960) - csoportos kiállítás
- Károlyi Antal építész Emlékkiállítás (HAP Galéria, Budapest, 2015)
Könyvek
[szerkesztés]- Károlyi Antal - Perényi Imre - Vargha László: A magyar falu építészete (1955)
- Károlyi Antal - Szentléleky Tihamér: Szombathely városképei, műemlékei (1967)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Károlyi Antal visszaemlékezése A Hadúr kollégiumában című kézzel írott füzetből
Források
[szerkesztés]- Modern Építészeti Lexikon
- Magyar életrajzi lexikon
- Károlyi Antal artpotal.hu[halott link]