Ugrás a tartalomhoz

Borgáta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borgáta
Borgáta címere
Borgáta címere		 Borgáta zászlaja
Borgáta zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterGőcze Zsanett (független)[1]
Irányítószám9554
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség228 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 43″, k. h. 17° 04′ 40″47.161990°N 17.077670°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 43″, k. h. 17° 04′ 40″47.161990°N 17.077670°E
Borgáta (Vas vármegye)
Borgáta
Borgáta
Pozíció Vas vármegye térképén
Borgáta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borgáta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Borgáta község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Neve

[szerkesztés]

Nevének eredetére több elképzelés is született, a legvalószínűbb szerint a magyar „avar” és „gát” szavak összetételéből származik. 1356-ban Oborgataként említették.

Fekvése

[szerkesztés]

Kemenesalján, a Kodó-patak mentén fekszik, Sárvártól 15 kilométerre délkeletre. Déli határszélén emelkedik a 220 méter magas Kis-Somlyó hegy.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen, lakott területeitől néhány száz méterre délre áthalad a 84-es főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei irányából. Központján azonban csak a 8415-ös út halad végig, ezen érhető el keleti irányból, Csögle-Boba felől is. Közigazgatási területét délen, egy rövid szakaszon érinti még a 8457-es út is.

Története

[szerkesztés]

A 16. századig a Héder nemzetség tulajdonában volt a település. A 12-13. században a falu ura Aborgáthai István, majd János, aztán Mihály és Péter, a falu neve is Aborgátha volt.[3] Az 1300-as években a falu földesura Hédervári Pál. A települést Oborgáta néven említik.[4] Az 1400-1500-as években a vasvári káptalannak a vármegyéről Zsigmond királynak tett jelentése Oborgátán sótelepet és erdőket említ.[5] Később a vasvári káptalan értesítette V. László királyt, hogy vett parancsa értelmében megidézte Hédervári Pált, Bögödi Egyedet és Hali Józsát. A megidézés birtokháborítás miatt történt. Aborgáthai lakosokat hallgattak meg tanúként, akik Bak Pál, Szép István és Bak Mihály voltak.[6] A győri káptalan előtt Hédervári Pál és Somlai Balázs Aborgátha és Somló között lévő peres földekről egyezséget kötött.[7]

1545-ben Batthyány Ferenc vásárolta meg a falut 2210 Ft-ért.

A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története szerint 1659-ben „Borgáta, Kissomlyóval együtt gyülekezetet alkot. Tanítójuk Hoicsics János, aki Borgátán lakott.” 1706-ban Borgáta tanítója Sartóriüsz Gergely.

Egy 1752-es összeírás szerint 29 jobbágy, 5 házzal rendelkező, és 2 ház nélküli zsellér lakta a falut.

A római katolikus egyházközség jegyzőkönyve szerint: „1837. május 25. A káldi plébánia püspöki látogatása. A borgátaiakat Komáromi István, Balog Mihály, és Vas József képviselte. Borgáta lakossága: 158 katolikus, 160 evangélikus. Katolikus iskolamester Farkas József 60 éves, Röjtökből jött Borgátára.”

Az evangélikus egyházközösség jegyzőkönyvéből:

  • 1865: Új iskola építése. A tanító Szalai József.
  • 1882: Az olvasókör megalakítása (Molnár Károly tanító). A Földügyi Miniszter 500 kötet könyvet adományozott. (Az egyetlen ilyen intézmény volt a járásban.)
  • 1884: Temető nagyobbítása.
  • 1912: Harangláb építése. A harang tömege 331 kg. A kisharang tömege 75 kg.

A Megyei Levéltár Jegyzőkönyveiből:

1922-ben a hősi emlékművet felavatták. (Első volt a vármegyében.)

1948-ban A falut villanyárammal látták el. 1950-ben megtörtént a falu első nyilvános telefon felállítása. A boltban helyezték el, hogy ne kelljen kezelői díjat fizetni. Kezelője Molnár Pálné boltos volt. Augusztus 5-én volt az utolsó Elöljárósági ülés. Utána helyi tanács alakult.

1958-ban televíziókészüléket vásárolt a falu. Kezelője Radnai István tanító. Ez időben a környéken sehol sem volt televízió.

1964-ben olajkutató fúrás közben találtak rá a 732 m mélységből feltörő, 47 °C-os termálvízre, melynek hasznosítására 1968. augusztus 20-án nyílt meg a termálfürdő. A szép környezetben lévő, csendes helyen üdülőtelep létesült, kis nyaralók épültek, ez lett Borgátafürdő községrész.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Varga Béláné (független)[8]
  • 1994–1998: Samu Géza (független)[9]
  • 1998–2002: Csóka András (független)[10]
  • 2002–2006: Szentiványi Ferenc (független)[11]
  • 2006–2010: Dr. Tóthné Zentai Éva (független)[12]
  • 2010–2014: Dr. Tóthné Zentai Éva Mária (független)[13]
  • 2014–2019: Gőcze Zsanett (független)[14]
  • 2019–2024: Gőcze Zsanett (független)[15]
  • 2024– : Gőcze Zsanett (független)[1]

A 2014 októberében megválasztott Gőcze Zsanett néhány nap múlva, indokolás nélkül bejelentette lemondását a polgármesteri tisztségéről,[16] ez azonban érvénytelen volt, mivel a lemondást nem a képviselő-testület előtt tette meg, hiszen az a lemondó nyilatkozat benyújtása idején még meg sem alakult.[17]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
134
129
179
185
178
223
228
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,8% németnek, 0,9% cigánynak, 0,9% szlovénnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,1%, református 5,3%, evangélikus 39,5%, felekezet nélküli 3,5% (16,7% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 73%-a vallotta magát magyarnak, 13,5% németnek, 0,6% cigánynak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,3% volt római katolikus, 16,3% evangélikus, 3,4% református, 2,2% egyéb katolikus, 11,2% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Borgáta települési választás eredményei (HTML). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Karácsonyi János: A magyar nemzetségek története a 14. sz. közepéig
  4. ↑ Anjou-kori okmánytár. I-VII. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Gyula. Bp. 1878-1920.
  5. ↑ Hazai okmánytár, 244. oldal
  6. ↑ Hazai okmánytár, 371. oldal
  7. ↑ Hazai okmánytár, 380. oldal.
  8. ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  10. ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  11. ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  12. ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  13. ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  14. ↑ Borgáta települési választás eredményei (HTML). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  15. ↑ Borgáta települési választás eredményei (HTML). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13.
  16. ↑ http://hvg.hu/itthon/20141017_Maris_lemondott_egy_frissen_megvalasztott
  17. ↑ Lakner Dávid: Lemondott, majd mégis hivatalába lépett Borgáta polgármestere (HTML). VS.hu, 2014. december 18. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
  18. ↑ Borgáta Helységnévtár
  19. ↑ Borgáta Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borgáta&oldid=27634970”