Ugrás a tartalomhoz

Vasszilvágy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasszilvágy
Felsőszilvágyi utcakép a 8635-ös út egy szakaszával és a Szent Miklós-templommal, északnyugat felől nézve
Felsőszilvágyi utcakép a 8635-ös út egy szakaszával és a Szent Miklós-templommal, északnyugat felől nézve
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Tibor (független)[1]
Irányítószám9747
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség384 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,8 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájGyöngyös-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 55″, k. h. 16° 45′ 15″47.298610°N 16.754170°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 55″, k. h. 16° 45′ 15″47.298610°N 16.754170°E
Vasszilvágy (Vas vármegye)
Vasszilvágy
Vasszilvágy
Pozíció Vas vármegye térképén
Vasszilvágy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasszilvágy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vasszilvágy község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathelytől 15 kilométerre északkeletre található, a Gyöngyös-sík északi részén. Két falurésze, Alsó- és Felsőszilvágy a Hosszú-víz mentén fekszik, délnyugatról a Rátka-patak, délkeletről a Kőris-patak határolja.

A szomszédos települések: észak felől Acsád, kelet felől Szeleste, délkelet felől Vát, délnyugat felől Nemesbőd, nyugat felől pedig Vassurány és Salköveskút.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a legegyszerűbben a 86-os főút felől érhető el, váti letéréssel, a 8635-ös úton, ugyanez az út kapcsolja össze Acsáddal is; a többi szomszédjával nincs közvetlen közúti kapcsolata.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, amely egy szakaszon a közigazgatási területének északnyugati határszélén húzódik. A vasútnak kifejezetten vasszilvágyi megállási pontja nincsen, de a faluhoz legközelebb eső vasúti csatlakozási lehetőség, Acsád vasútállomás alig néhány lépésre van Vasszilvágy, Salköveskút és Acsád hármashatárától, ez utóbbi falu területén, Vasszilvágy központjától körülbelül 2 kilométerre északnyugatra.

Története

[szerkesztés]

A község területén már a római korban épületek álltak, a templom építése során számos római cseréptöredék és épületmaradvány került elő. A feltárt sírok tanúsága szerint már a honfoglalás előtt település állt itt, ahova annak lakói temetkeztek. A mai falut 1217-ben Zyluag néven említik először. A templom régészeti feltárása során derült ki, hogy az középkori eredetű, oltárlapjában Nagy Lajos király szerencsedénérját is megtalálták. A templomhajóban, mely 14. századi építésnek bizonyult feltárták a középkori templom festésének több részletét is. 1549-ben két kastélyt említenek itt a Szelestey és Zarka családok tulajdonában. A 16. században lakói protestáns hitre tértek. 1673-ban itt tartottak protestáns kerületi gyűlést. Alsószilvágy köznemesi község volt, melyet története során Kis- és Nemesszilvágynak is neveztek. A 19. században Reidiger Károly birtoka, majd 1918-ban a felsőszilvágyival együtt Bezerédj Imre vásárolta meg. Felsőszilvágy régi birtokosa a Talián család volt, magyar kisbirtokosok lakták.

Fényes Elek szerint "Szilvágy (Alsó-), magyar falu, Vas vmegyében, 174 kath., 28 evang., 5 zsidó lak. F. u. Tallián, Gál stb. Ut. p. Szombathely 1 1/2 óra. Szilvágy (Felső-), magy. falu, Vas vmegyében, 203 kath. lak. Kath. paroch. szentegyház. Szép kastély és kert. F. u. Tallián Antal, cs. k. kamarás. Ut. p. Szombathely."[4]

1910-ben Alsószilvágynak 233, Felsőszilvágynak 325 magyar lakosa volt. A mai települést 1935-ben egyesítették Alsó- és Felsőszilvágy községekből előbb Kétszilvágy néven, majd nevét a maiban állapították meg.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szabó József
  • 1994–1998: Szabó József (független)[5]
  • 1998–2002: Szabó József (független)[6]
  • 2002–2006: Szabó József (független)[7]
  • 2006–2010: Szabó József (független)[8]
  • 2010–2014: Szabó József (független)[9]
  • 2014–2019: Szabó József (független)[10]
  • 2019–2024: Szabó József (független)[11]
  • 2024– : Németh Tibor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1990 és 2024 között
Lakosok száma
382
382
380
376
370
398
400
388
392
384
1990200120112013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,5% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,3%, református 3,7%, evangélikus 2,1%, felekezet nélküli 2,1% (21,3% nem nyilatkozott).[12]

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a régi magyar szilvágy (= szilvafákkal benőtt hely) főnévből származik. Az egyesítés után előbb Kétszilvágy volt a neve, később a mai nevet állapították meg.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma nagyon régi, középkori eredetű. Mai formáját az 1769-es átépítés után nyerte el.
  • A templom előtt 1732-ben készített Szenvedő Krisztus szobor áll.
  • Eklektikus stílusú Bezerédy-kastély, ami mára már egy romos kastély..

Híres emberek

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A 8635-ös út Vasszilvágy központjában kelet felé nézve
    A 8635-ös út Vasszilvágy központjában kelet felé nézve
  • A 8635-ös út a vasszilvágyi buszfordulónál
    A 8635-ös út a vasszilvágyi buszfordulónál
  • A 8635-ös út Vasszilvágyon nyugat felé nézve
    A 8635-ös út Vasszilvágyon nyugat felé nézve

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vasszilvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Vasszilvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  6. ↑ Vasszilvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Vasszilvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Vasszilvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Vasszilvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  10. ↑ Vasszilvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  11. ↑ Vasszilvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  12. ↑ Vasszilvágy Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Vasszilvágy
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasszilvágy témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vasszilvágy&oldid=27645632”