Ugrás a tartalomhoz

Cák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cák
A műemlék pincesor
A műemlék pincesor
Cák címere
Cák címere		 Cák zászlaja
Cák zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKőszegi
Jogállásközség
PolgármesterTóth Szabolcs (független)[1]
Irányítószám9725
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség299 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 16″, k. h. 16° 30′ 53″47.354561°N 16.514700°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 16″, k. h. 16° 30′ 53″47.354561°N 16.514700°E
Cák (Vas vármegye)
Cák
Cák
Pozíció Vas vármegye térképén
Cák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cák témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cák (németül: Zackenbach) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]
A Kőszegi-hegység térképe

A Kőszeghegyalján elhelyezkedő falu Szombathelytől 25 kilométerre északnyugatra, Kőszegtől 6 kilométerre nyugatra fekszik, a Kőszegi-hegység keleti lábánál.

A szomszédos települések: délkelet felől Kőszegdoroszló, dél felől Kőszegszerdahely, délnyugat felől pedig Velem; a legközelebbi város a 6 kilométerre északra fekvő Kőszeg, melynek azonban a község csak lakatlan, erdős külterületeivel határos.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, a Kőszegtől Kőszegszerdahelyig vezető 8719-es úton. Központja vonatkozásában zsáktelepülésnek is tekinthető, mivel az csak az előbbi útról leágazó 87 127-es számú mellékúton érhető el.

Története

[szerkesztés]

A község területén már a római korban laktak emberek, ezt bizonyítják a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vaslándzsa, amit szintén itt találtak.

A mai települést 1279-ben villa Chak néven említik először. Kezdetben a velemi Szent Vid várának tartozéka volt, majd a rohonci uradalomhoz tartozott. A 13. – 14. században a Németújváriak birtoka. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond Garai Miklósnak adományozta. A későbbiekben Morgenwerder Jakab, Mátyás király tüzérmestere, a Baumkirchner-család, majd a Batthyányak voltak a birtokosai. 1532-ben a török pusztította, 1573-ban és 1606-ban a keresztény katonaság égette fel a falut. Leégett sok ház, és három egész telkes jobbágy maga is lángok martaléka lett.[3]

Vas vármegye 1857. évi kataszteri térképén[4] "H.N. von Czák" fejléccel, ami minden bizonnyal cáki házszámokra és háztulajdonosokra utal, a következő lista található (a listát a cáki Felső-erdőnél helyezte el a térkép készítője):

H.N von Czak H.N von Czak H.N von Czak
1. Héra János 21. Kovats Mihály 41. Porkolab Karoly
2. Horváth Mihály 22. Szalay Márton 42. Varga Marton
3. Héra István 23. Héra Mihály 43. Gazdok István
4. Pontos János 24. ifj. Héra Mihály 44. ??? János
5. Horwath János 25. Horváth László 45. Molnar János
6. Abert János 26. Horváth János 46. Horváth Mihálné
7. Hólósy István 27. Molnar István 47. Sipos Martonné
8. Porkolab Istvánné 28. Szigethi Pál 48. Horváth János
9. Hód István 29. Mészáros Ferenc 49. Hod István
10. Sipos István 30. ??? István 50. Holzman János
11. Haramia István 31. Tóth Ferenz 51. Sebestian János
12. Rudy István 32. Czigödi István 52. Kovats János
13. Kiss Ferenc 33. Gazdag Márton 53. Varga Ádám
14. Héra János 34. Nedelski Éva
15. Horváth István 35. Szalay György
16. Abért Mihály 36. Horváth János
17. Varga István 37. Horváth Mihály 57. Héra Ádám
18. Héra Ádám 38. Héra Ádám ∅ Héra Márton
19. Abért Sándorné 39. Varga János ∅ Hod Márton
20. Gazdag Mihály

A községre súlyos csapást jelentett, hogy a szőlőültetvényeket a 19. század második felében kitört filoxérajárvány elpusztította. A lakosság ekkor a gyümölcstermesztésre állt át, melyek közül a legjelentősebb a gesztenyetermesztés volt. A falu északi részén kőbánya működött, illetve fakitermelés jelentett még megélhetést.

Vályi András szerint "CZÁK. Czáka, Czakenbak. Magyar, és elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyáni, Ő Eminentiája, lakosai katolikusok, fekszik a’ Köszegi járásban, Szerdahelynek szomszédságában, földgye soványas, határja szoross, bora meglehetős, eladásra jó alkalmatossága lévén, második Osztálybéli."[5]

Fényes Elek szerint "Czák, magyar falu, Vas vmgyében, a rohonczi uradalomban, 183 k., 176 evang. lak. Van szőlőhegye, erdeje. Ut. p. Kőszeg."[6]

Vas vármegye monográfiája szerint "Czák magyar falu, 57 házzal és 291 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kőszeg. A község a XIII. században Szt.-Vid várához tartozott és Németujvári Miklós volt a földesura. A község utczáján egy csermely folyik végig, mely a falu erdejében ered. Határában két kőbánya van. A rohonczi uradalomhoz tartozott."[7]

1910-ben Cáknak 313 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

1940-ig a település neve Czák volt, majd egyszerűsödött a ma használatos elnevezésre. A községben 1960-ig egyéni gazdálkodás folyt. Az 1951-ben alakult TSZ Kőszegdoroszlón kezdte meg működését, majd 1968-ban Kőszeg-Hegyalja MTSZ néven folytatta a környező 5 faluban: Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem, Bozsok területén a gazdálkodást.

1950-ben felső iskola épült. 1960-tól körzeti orvos van a községben. A temető ravatalozója 1972-ben készült el. 1980. szeptember 1-jén megszűnik az alsó tagozatosra szűkült iskola és Kőszegszerdahelyre költözik. 1980-ban megalakult a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, 1997-ben alapító tagja az Írottkő Natúrparknak.[3]

A falut a természeti katasztrófák sem kerülték el: 2009. június 24-én például, egy másfél napos esőzést követően a Kőszegi-hegységből lezúduló árvíz több utcát és hidat megrongált.[8]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ördög László (független)[9]
  • 1994–1998: Tóth Miklós (SZDSZ)[10]
  • 1998–2002: Pontyos György (független)[11]
  • 2002–2006: Pontyos György (független)[12]
  • 2006–2010: Pontyos György (független)[13]
  • 2010–2014: Paukovics Józsefné (független)[14]
  • 2014–2019: Paukovics Józsefné (független)[15]
  • 2019–2024: Tóth Szabolcs (független)[16]
  • 2024– : Tóth Szabolcs (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
285
271
259
268
286
293
299
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 11,7% németnek, 0,7% cigánynak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,8%, református 3,3%, evangélikus 13,1%, felekezet nélküli 11,3% (17,9% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 84,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% németnek, 1% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,2% volt római katolikus, 8,7% evangélikus, 3,8% református, 0,7% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Péter és Pál római katolikus templom

[szerkesztés]

1697-ben már Kőszegszerdahely filiája és ekkor már van egy leromlott temploma. Az egyházi birtokait az uradalom foglalta el. 1733-ban arról értesülünk, hogy a régi Szent Péter és Pál templomból már csak egy torony áll. 1757-ben még romladozó régi tornya látszik, de 1786-ban már sem temploma sem papja nem volt Cáknak.[3]

1894 őszén Szombathelyi Hidasy Kornél megyés püspök szentelte fel a Szent Péter és Pálnak titulált katolikus templomot, amelynek tervezője Ludwig Schöne bécsi építész. A Kőszeg és Vidéke 1894. 47.02.2. számában így ír: "A templom munkálkodott: Schapfer Pál, Paller András, Lauringer János, Wilfinger József, Petán Mátyás, Tangl Adolf, Güntner János, Eberhard Sándor és Huber József, Gál József, Gruber Adolf, Lemke Károly.... A mellékoltár a czáki nők gyűjtésének eredménye, úgy a szép zászló is. Az egyházi ruhákat a szerdahelyi plébános szerezte. Az új csillárt pedig özv. Weiszenbeckné asszony Kőszegről ajándékozta..." Dr. Seregély István kőszegszerdahelyi plébánosi szolgálata (1974-1981) idején, a plébániához tartozó többi templommal együtt, a cáki templomot is felújították 1976-ban. Dr. Seregély István irányításával a Kőszegszerdahely, Velem, Cák és Kőszegdoroszló lakói olyan időszakban újították fel a templomokat, amikor a hivatalos körök azokat feleslegesnek tartották. A templom legújabb felújítása pedig 2012 augusztusában fejeződött be.

Cáki pincesor

[szerkesztés]

Szabadtéri Néprajzi Múzeumát az ősi műemlék pincesor alkotja. A 18. – 19. századi talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett épületeket kezdetben bor, majd később gyümölcs tárolására használták.

  • Cák látképe Kőszegszerdahely felől
    Cák látképe Kőszegszerdahely felől
  • Cák főutcája a templommal
    Cák főutcája a templommal
  • A pincesor
    A pincesor

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Cák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c [Cák Község Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2002.]
  4. ↑ http://archivportal.arcanum.hu/kataszter/
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  8. ↑ Némethy Mária (2009. június 24.). Házakat, pincéket, öntött el a hegyekből lezúduló áradat - árvíz Kőszeg környékén. Vas Népe. [2009. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 4.) 
  9. ↑ Cák települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Cák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  11. ↑ Cák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  12. ↑ Cák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  13. ↑ Cák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  14. ↑ Cák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  15. ↑ Cák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  16. ↑ Cák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  17. ↑ Cák Helységnévtár
  18. ↑ Cák Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Cák légifotója

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cák&oldid=27637020”