Ugrás a tartalomhoz

Bő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bő
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Bő címere
Bő címere		 Bő zászlaja
Bő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterHajós Attila (KDNP)[1]
Irányítószám9625
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség698 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,65 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′ 07″, k. h. 16° 48′ 59″47.368531°N 16.816461°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 07″, k. h. 16° 48′ 59″47.368531°N 16.816461°E
Bő (Vas vármegye)
Bő
Bő
Pozíció Vas vármegye térképén
Bő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bő (horvátul: Biba) község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Büktől 3 kilométerre keletre, Sárvártól 21 kilométerre északnyugatra, Szombathelytől 31 kilométerre északkeletre fekszik, a Répce bal parti oldalán. A falu nyugati oldaláig terjeszkedik a Bük–Bő–Gór-víztározó.

Szomszédai: észak felől Lócs, északkelet felől Simaság és Sajtoskál, kelet felől Chernelházadamonya, dél felől Gór, nyugat felől pedig Bük.

A környékének térképe

Megközelítése

[szerkesztés]

A település Magyarország fő közúti közlekedési útvonalaitól viszonylag távol esik, csak mellékutakon érhető el. Főutcájaként végighalad a teljes belterületén, kelet-nyugati irányban a Cirák-Bük-Zsira közt húzódó 8614-es út; Górral (és Répceszentgyörgyön át a 86-os főúttal) a 8632-es, Lóccsal pedig a 8633-as út köti össze. Északi határrészeit érinti még a 8634-es út, északi határszélét pedig a 8618-as út is.

Az ország távolabbi vidékei felől a 84-es vagy a 86-os főútról érhető el, tompaládonyi vagy hegyfalui letéréssel.

Vasútvonal nem érinti, a két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Sopron–Szombathely-vasútvonal Bük vasútállomása, illetve a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Hegyfalu vasútállomása kínálja, az előbbi mintegy 6,5 kilométerre nyugatra, utóbbi körülbelül 9 kilométerre délkeletre esik a településtől.

Kerékpárút köti össze a környék termálfürdőit Locsmándtól Bükön át egészen Bőig.

Története

[szerkesztés]

A község területe ősidők óta lakott. Ezt bizonyítja az az itt talált kőkorszaki kőszerszám, melyet ma a soproni múzeum őriz. A honfoglalást követően valamelyik nemzetségfő nyári szállása volt itt, a község neve ugyanis a török eredetű bő (= nemzetségfő) főnévből származik. A falu első írásos említése egy 1239-ben kelt okiratban történik Beu alakban. Az okirat szerint a falu birtokosa az Osli nembeli Szatmár fia Miklós itteni birtokait a templomosoknak adományozta. Ezt a rokonság később megtámadta, de a király a perben a templomosok javára döntött. A lovagrend konventet létesített itt, mely hiteleshelyként működött. 1265-ben Buu néven szerepel egy oklevélben.

A 14. század elején a templomosokat követően a johanniták kapták meg a birtokot. 1345-ben Kysbeu, 1366-ban Kys Beu, 1384-ben Beu, 1434-ben Bew, 1478-ban Bw alakban említik.[4] Kisbő említése a Damonyai család birtokaként történt, mely megnevezés nem külön falut, csak külön birtokrészt jelölhetett. 1483-ban lakói a soproni johanniták közbenjárására kiváltságokat kaptak, melyeket 1499-ben II. Ulászló kiterjesztett. A kapott vámmentesség és a tized alóli felmentés, majd a vásártartási jog a települést a mezővárosok közé emelte. 1500-ban Bő a környéken vívott harcok során elpusztult, de újjáépítették. 1522-ben a Nádasdy család szerzett birtokot a településen.

A 16. század második felében lakói felvették a református hitet. 1580-ban tűzvész pusztított. 1636-ban a johanniták birtokát a jezsuiták szerezték meg, majd ezek feloszlatása után birtokrészük a Jankovich családé lett, akik egészen 1945-ig birtokolták. 1660-ban a jezsuiták a katonaság segítségével elűzték a protestánsokat. A 17. században a mezőváros jelentős virágzásnak indult, melyben közrejátszott négy országos állatvására is. Egymás után alakultak céhei is. 1785-ben 107 házában 625 lakos élt. Egykor kétszintes kastély állt a településen, melyet a 19. században lebontottak.

Vályi András szerint "BŐ. Mező Város Sopron Vármegyéb. birtokosa Gróf Jankovits Uraság, fekszik Cseprégtöl egy mértföldnyire, lakosai katolikusok, diszesíttetik az Uraságnak szép kastéllyával, tsekély vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli."[5]

Fényes Elek szerint "Bő, v. Beő, magyar mv. Sopron vgyében, a Répcze mellett, Vas vármegye szélén, Csepreghez délre 1 mfd., 800 kath. lak., s paroch. templommal. Határa róna és igen termékeny; van 1362 h. szántóföldje, 91 hold kövér rétje, 120 h. erdeje, 10 hold legelője. Birja Jankovich Izidor."[6]

Ma a település életében meghatározó Bükfürdő közelsége. A gyógyturizmus fellendülése itt is érezteti hatását. A község lélekszáma megemelkedett, számos külföldi vásárolt itt házat, melyeket felújítanak. A lakosok jelentős része a vendéglátásból él. Egészen pontosan egy panzió és étterem és egy borozó működik ezen a kis helyen egyszerre.

Kétéves előkészítés és 5 hónapos kivitelezést követően 2011. június 8-án adták át a Büköt Bővel összekötő 3,128 m hosszú kerékpárutat, így már egészen Locsmándig a kiépített úton lehet kerekezni.[7]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Pados Róbert (SZDSZ)[8]
  • 1994–1998: Pados Róbert (független)[9]
  • 1998–2002: Pados Róbert (független)[10]
  • 2002–2006: Pados Róbert (független)[11]
  • 2006–2010: Pados Róbert (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2010–2014: Hajós Attila (KDNP)[13]
  • 2014–2019: Hajós Attila (KDNP)[14]
  • 2019–2024: Hajós Attila (KDNP)[15]
  • 2024– : Hajós Attila (KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
707
710
728
783
715
715
698
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 4,2% németnek, 0,4% horvátnak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,4%, református 1%, evangélikus 2,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 0,9% (21% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 0,6% románnak, 0,4% horvátnak, 0,1% szlováknak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,2% volt római katolikus, 3,5% református, 3,5% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 2,8% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A templom középkori eredetű, déli oldalán előkerült eredeti csúcsíves kapuzata is. 1747-ben barokkstílusban építették át. Tornyát 1834-ben klasszicista stílusban építették át.
  • Ág, Őr és Sé mellett Bő Magyarország mindössze négy olyan településének egyike, amelyek neve csupán két betűből áll.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. ↑ Ambrózai Zsuzsanna (2011. június 8.). Kerékpárutat avattak: biciklivel a határig Büktől. Vas Népe. (Hozzáférés: 2011. június 8.) [halott link]
  8. ↑ Bő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Bő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  10. ↑ Bő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  11. ↑ Bő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  12. ↑ Bő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  13. ↑ Bő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  14. ↑ Bő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  15. ↑ Bő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  16. ↑ Bő Helységnévtár
  17. ↑ Bő Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bő
A Wikimédia Commons tartalmaz Bő témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bő&oldid=27635019”