2015. február 14., szombat

ébresztő

Jól tönkretettem magamnak az elmúlt pár hónapot,

A politizálás miatt hirtelen iszonyú sok magyarral ismerkednem meg, és ez bizony iszonyúsok- minusz tizenöt számú kétségbeejtően buta szar rossz magyart jelent. rengeteget, rengeteget veszekedtem onlájn mostanában, abba kell hagyni.

Aztán a munkával is hadilábon állok. Borzasztó fészbuk függőség alakult ki -pont a túlzott politikai jellegű csatározások miatt- ami azt jelenti hogy nem tudok odafigyelni, elmaradok a határidőimmel, ideges vagyok esténként, hazahozom hétvégére a melót. Ez megöli a kreativitást, ami unalom szóval újból fészbúk, spirál lefele.

nem sokat segít hogy sötét van, és február.
Az se hogy megint iszonyúan el vagyok folyva, nulla testmozgás, plusz majd egy hónapig rajtam volt a taknyos kohogős nyavaja.

Wmnek se túl jó, munkát keres, újat, rendeset nem talál. Kint van a munkahelye a pusztában, el van zárva a világtól, nem lehet menni sehova szar az idő, lusták vagyunk, hagyjanak minket békén.

Már napok óta ezen gondolkodom, mármint azon hogy ezt jól tönkretettem magamnak ezt az elmúlt pár hónapot. Örülök hogy rájöttem. Politikát kicsit jegelem. A magyarokat ezentúl ugyanúgy leszarom ahogy november előtt, de azt a tíz tizenöt jó arcot akit szereztem megtartom. Ha csak őket nézem akkor megérte aktivistáskodni.

Ma összerántottam magunkat, elmentünk Brisztolvárostnézni. Hónapok óta nem voltunk. Jól tönkretettük ezt magunknak, folyamatosnak kell lenni az inspirciónak.

Sütött a nap, kávésütisétahajó, szerelem.
Könyvvásárlás.

Belvárosi installáció, finom vízpermet, nincs híd felhőn sétálsz át:


Az árnyék a vízpermeten nagyon  cuki



Ezt a képet nagyon szeretem mert ott a wm





Nincsenek megjegyzések: