Nagyon nehéz könyvvel birkózok, most már harmadik hete. Ezért elmesélem nektek miket olvastam az elmúlt két hónapban.


Az Eastwick-i Boszorkányok. Most olvastam először, de a filmet valaha láttam. A filmeket gyorsan elfelejtem, de Jack Nicholson, és Cher végig szerepelt az agyamban most, amíg olvastam. Klassz volt, az jutott eszembe, hogy a blaszfémia kártyát csak bizonyos intelligencia szint felett szabad csak kijátszani, alatta olcsó és rosszízű, de avatott kezekben borzasztó szórakoztató.

Tom Sawyer. ohh boy, thats so gay.    A Huckleberry Finnt majd egyszer, a közeljövőben.

Virágot Algernonnak.  Na ez érdekes volt. Most olvastam először angolul, és az eleje, tudjátok ahol még rossz a helyesírása... hé ezt meséltem pár hete!

Norvég Erdő. Egy japán író Murakami, sose olvastam még semmit tőle, klassz szerelmi háromszöges, felnőtté válós regény. Az az érdekes, hogy amikor az egyik szereplő előveszi a cigarettáját, azt a márkát már egy másik szereplő egy másik könyvben is szívta. És így apróságokból egy szobában ülve összeállíthatunk egy várost, egy kultúrát, mennyire szuper már.
Meg az uborkaevés. 

Most  Ray Bradburytől olvasom a Something wicked this way comes -ot. Ha kedvet kaptnátok, az a magyar címe, hogy Gonosz lélek közeleg. Nagyon megküzdök vele, mert majdhogynem egy vers az egész, hihetetlenul gazdag a szövése, hatalmas a szókincse. Olvasni gyakorolni kell, azt hiszem hogy ebbe magyarul is beletörne a fogam. Most kezdtem bele negyedjére,és az eleje nem szórakoztatott, de mostanra hozzászoktam, és élvezem, izgulok és félek és szurkolok, és hallom én is a vurstlit, érzem én is a vattacukor illatát.  Ray Bradbury. Ray Bradbury.


Ezek. Olvasni klassz.

Ezt a dalt meg mindenkinek küldöm aki olvasta a Kevint, ott játszódik ahol Eva lakott fiatal korában. A világ olyan szépen összeáll dalokból meg könyvekből.