Főzés nélkül, gyorsan összeállítható levesről van szó, ezért a nyári látni-sem-akarom-a-sütőt napok kiváló ebédje. Hasonló megfontolások alapján készült nálam is a Tofu a tortán vacsora részeként.
Tarator
(4 főre)
2,5 db kígyóuborka
3 pohár (150 ml-es) szójajoghurt
só
fehérbors
3 evőkanál citromlé
12 evőkanál darált dió
2 csokor kapor
1 gerezd fokhagyma
olívaolaj (nálam most elfelejtődött)
1, Az uborkát megpucoljuk és nagy lyukú sajtreszelőn lereszeljük. Besózzuk, állni hagyjuk néhány órát, amíg rendesen levet ereszt.
Nem szoktam sosem megpucolni az uborkát, de ennél a levesnél mégis pucolva finom.
2, Az uborkához adjuk a szójajoghurtot, a citromlevet és a fűszereket (kapor kivételével).
3, A fokhagymát megpucoljuk és 3-4 evőkanálnyi levessel aprítóban összeturmixoljuk, majd az egészet visszakeverjük az uborkához. Ha túl sűrűnek találjuk, ízlés szerint még vizet adhatunk hozzá, de szerintem nem szükséges.
4, A kaprot apróra vágjuk és 8 evőkanál darált dió társaságában a leveshez keverjük.
5, Néhány órát állni hagyjuk, hogy ízei összeérjenek, majd jól behűtve a maradék dióval, kaporral megszórva és egy kevés olívaolajjal díszítve tálaljuk.
Megjegyzés:
Egyetlen hibája van ennek a levesnek: minél többet áll, annál furcsább színe lesz a diótól. Ez az ízén mit sem változtat, de azért az egyre sötétedő szürkés zöld szín nem éppen evésre csábít. Ezt úgy orvosolhatjuk, hogy a diót csak tálalás előtt fél órával keverjük a leveshez, vagy pedig nem is keverjük bele, csak tálalásnál szórjuk rá.
Bármelyik változatban készítjük, mindenhogyan nagyon finom.
