Mindig is vonzottak a komplemeter ízek. Ma úszás közben épp ezen gondolkoztam, és már ki is pattant a szikra: a baracklekvár és a jófajta étcsokoládé vagy a kakaó pont ilyenek, és csigába töltve micsoda ízorgia kerekedhet belőle. Ennek örömére természetesen rögtön eltévesztettem a számolást, ami legalább 100 méter plusztávval járt, jó szokásom szerint ilyenkor ugyanis lefelé kell rontani.
Az uszoda végeztével siettem is haza tervemet valóra váltani. Szerencsére minden hozzávaló megvolt otthon, így még vásárolni sem kellett.
Ingredienciák:
- 50 deka liszt (ebből 20 deka graham, 30 deka bio tönkölybúza)
- 3 tojás sárgája
- 2-3 deka élesztő (a régebbi maradékokat használtam el)
- 2 csomag bourbon vaníliás cukor
- 3-3.5 deci 3.8%-os tej
- másfél evőkanál gyümölcscukor
- 7-8 deka vaj
- kevés rum, csipet só, 1 citrom héja reszelve
Töltelékhez
- 1 kis üveg baracklekvár (saját eltevésű, cukormentes, kissé híg, nagyon intenzíven gyümölcsös)
- kb 4 kockányi Lindt 85%-os étcsokoládé (kevésbé kemény versenyzők lemehetnek 60%-ig, de ezalatt nálam már tejcsokoládénak minősül :) )
Kezdtem kissé ellazulni a tészta-készítést tekintve, és csak úgy különösebb méricskélés nélkül összeraktam a tésztát. A csiga-alak és a töltek végett úgy ítéltem meg, hogy kissé több vaj használata indokolt lehet. Kb. három deci meleg tejben feloldottam 2 csomag bourbon vaníliáscukrot, és belemorzsoltam az élesztőt. A lisztből azért mérőkancsóval kimértem a 20+30 dekát. A hozzávalókat a vaj kivételével összedolgoztam, majd dagasztás közben folyamatosan adagoltam hozzá az olvasztott vajat. Közben úgy éreztem, hogy a teljes kiőrlésű liszt még kíván egy kis folyadékot, ezért még menet közben jó féldecit eldolgoztam benne. A dagasztás végeztével meleg helyre kelni tettem egy órára. Félidőben kissé visszanyomkodtam.
Meglisztezett vágódeszkán óvastosan átgyúrtam, és két részre osztottam. Kb. 30x40-es, vagy valamivel kisebb téglalap alakúra nyújtottam, majd csinos kis baracklekvár-bevonatot képeztem rajta tortasimító segítségével. Az egyik oldalon érdemes hagyni egy üres sávot, a feltekerésnél így nem fog kifolyni a töltelék. Megreszeltem csokoládéval, és a hosszabbik oldala mentén feltekertem. Kb. 3 centi centis darabokat vágtam belőle és állítva a tepsibe helyeztem őket, 1-2 centi hézagot kihagyva. Persze mire mire kisült, összeértek, de én szeretem így is. Most nem is volt más választásom, egy menetben akartam kisütni, pedig a létező legnagyobb, 40x30-as tepsimet használtam. A másik fél adag tésztával természetesen újra megismételtem az előző műveletet.
Fél órát hagytam még kelni, és 190 fokra előmelegített sütőben 45 percet sütöttem.
A végén rájöttem, a lüke pék hibázott: nem kellett volna sütőpapírt tenni az aljára, szépen beleragadt, és nem lehetett leszedni. Amennyire türelmem volt, körbe rágtam, vagy késsel levagdostam, de egy kis cellulóz végül is nem árt :))
Arra is rájöttem, hogy a hosszú, vékony pengéjű filézőkésemmel kellett volna elvagdosni a csigákat, mert ahhoz kevésbé tapad a tészta, és jobban megőrizte volna az alakját. Nem baj, saját kárán tanul az ember, ennyi apróság pedig bele is fér :)
Alig két órája sült ki, és már nincs, csak 3 darab. Ezeket zároltam, anyámnak is akarok vinni kóstolót, hogy lássa, fiacskája miket nem tud újabban :)
Utolsó kommentek