¨ P j u l c s Y ¨

Gitka szebb napokat is látott, ódon zongorája mellett üldögél. Fejében az a francia vers jár, aminek hexameterjeit nem bírja kitörölni a fejéből, de a költő nevére már nem emlékszik...

Egyszerű, hétköznapi srácnak tűnik... De amikor hazaér a suliból, becsukja maga mögött az ajtót, ágya alól előveszi a kis faládikót, a padlódeszka rejtekéből előveszi annak kulcsát... Felveszi a szemkötőjét, belebújik bőrmellényébe. Fejére kendőt köt. Övet csatol, kalapot húz... ...és kezdődhet a véget nem érő, izgalmas kaland a háborgó tengeren! Irány a kincses sziget!  Amíg anya nem szól, hogy tanulni is kéne...

Ízig-vérig romantikus leányzó. Vagy úgyis mondhatnám, maga a megtestesült álmodozás, rózsaszín felhőkről lábat lógatás. (Annyira, de annyira örülök az új objektívemnek! Mostanra már összeszoktunk, megtanultam használni is és csak fotózok, csak fotózok, csak fotózok. Ennek köszönhető a sok kép, bocsánat!)

Igazi kihívás elé állítottak és nem mondom, hogy csak úgy kiráztam a kisujjamból. Nem volt könnyű megbirkózni például a háziköntössel és a hajtókájával, de nem volt egyszerű a nyakkendő sem. Ez utóbbi egyébként egy valódi nyakkendőből készült és csak harmadjára sikerült eltalálnom a megfelelő hosszt.  A végére azonban minden a helyére került és megszülethetett egy khm, hogy is mondjam csak... hasonmás. Ráadásul nem is akárkié, egy igazi professzoré.

Komolyan hálás vagyok a megrendelőimnek az újabb és újabb ötletekért. Most például azért, mert a DUKKE figuráknak eszembe sem jutott volna gyapjúfilc hajat készíteni. Viszont annyira jól mutat így is, hogy ezt is felveszem a repertoárba. Ezentúl tehát a nagy babák is elérhetőek bababiztosabb formában is. Blanka, Isten éltessen téged! ♥