Bubi egy kicsit didergő, görnyedt hátú, de finom puha kezű hölgyemény kezei között született egy hideg januári napon. Rögtön születése után egy sötét, zötykölődő táskába került, mégis biztonságban érezte magát, mert az a finom, puha kéz időnként szeretetteljesen megsimogatta a buksiját. Egyszer csak megszűnt minden zaj és hirtelen észrevette, hogy már nem is fázik. Amint megszokta a fényt, négy csillogó szempárral találta szemben magát. Nyolc aprócska kéz markolászta, vizsgálgatta, ölelgette. A puha kéz, amit már egészen kezdett megszokni, türelemre intette a nyolc apró kezet és egy polcra rakta, pihenni. Bubi eleinte alig mert körülnézni, csak lopva sandított kifelé. Amikor elült minden zaj és egyedül maradt, a kíváncsiság erőt vett rajta és bátortalanul körülnézett. Furcsa helyen volt, egy kicsit tán félt is. De a kíváncsiság bátorságot öntött belé és felállt, hogy alaposan szemügyre vehesse ezt a furcsa világot. Belekukkantott a könyvbe. Nem sejthette, hogy az a puha kéz okosságot i...
Textilbabák szívből, lélekkel