¨ P j u l c s Y ¨

~~~♥♥♥~~~ Annyira láb alatt voltam a mesterembereknek, hogy inkább elvonultam és varrtam. Egy táskát, amire már csak a ringlik hiányoznak. Amikor készen voltam, befejeztem az Ahama-Ercsu-Barka féle stólát . Óriási élmény volt:) Utoljára általános iskolás koromban kötöttem egy akkoriban divatos csősapkát. Sosem fejeztem be, mert a körkötésem valahogyan nyolcas formájújra sikerült. (Azóta megtudtam, hogy ennek van valamilyen speckó neve és direktben elég nehéz csinálni:D) Feledve ezeket a régi emlékeket, kétkedve ugyan, de belevágtam, azaz belekötöttem... Aztán bontottam... Újrakezdtem... Aztán bontottam és újrakezdtem... Aztán újrabontottam és újrakezdtem.... És hihetetlen számomra is, de befejeztem!!! És még a blokkolás is úgy-ahogy sikerült!!!  Bevallom, büszke vagyok magamra:) Egészalakos kép majd akkor, ha lesz 10 centinél nagyobb, összefüggő felület a lakásunkban:( Tegnap újra mesteremberek jöttek és újra el kellett foglalnom magam valamivel.  Bizseregtek az ujjaim, mert...

~~~♥♥♥~~~ Újabb közös együttműködés során született meg Macskusz.  ( Helen tervezte én teszteltem:D) Gyorsan összebarátkoztak Kutyorggal és kirándulni mentek. Bújócskáztak egy kicsit a virágok között. Amikor megunták Macskusz megtanította fára Mászni Kutyorgot. Mondhatom, őstehetség! Hamar megéheztek. Még szerencse, hogy pakoltam nekik elemózsiát. Mire hazaértek, nagyon elfáradtak, hamar álomba szenderültek. Büszkén jelenthetem, egy igazi kutya-macska barátság van kialakulóban:) ( Gilice fonal : ananász, paszuly és kerekerdő árnyalat.) ~~~♥♥♥~~~ Bloszünet! Nagy munkába kezdtünk. Aligha lesz időm kreatívkodni jó pár hétig:) Addig is mindenkinek szép nyarat! ~~~♥♥♥~~~

~~~♥♥♥~~~ Én lehettem az a szerencsés, aki elkészíthette Helen Kutyorgját. Vonakodva vállaltam el, hiszen még sosem csináltam ilyet és másfél nap teljes magány állt előttem a hétvégén, ami ugye kincsnek számít, de éppen azért, mert még sosem csináltam ilyet és nagyon izgatta a fantáziámat az efféle horgolás, meg a szabadidő is adott volt, ráadásul még a fonalak is kéznél voltak, elvállaltam. Nem bántam meg, mert nagyon jó volt készíteni. Hétfőre ígértem, de ahogy az lenni szokott, nem bírtam magammal és egy fél éjszaka és egy fél nap rááldozásával már szombaton kész lett:) Íme az én verzióm, némi sutasággal és félrevarrással:) Köszönöm a lehetőséget! Megtisztelő feladat volt, amit nagyon élveztem! ( Gilice fonal : mandula, málna és paszuly, valamint Bóbita fonal : mályva árnyalat.) ~~~♥♥♥~~~

~~~♥♥♥~~~ Arra, hogy Barbie sem tökéletes! Mert néha bizony ő is félrelép. Vagy épp karatézik;) És mit lehet tenni, ha apa nem válik be babajavítónak (értsd: nem segít a ragasztó)? Előléptetjük sebész főorvossá és így megoldódik a probléma. Igaz Barbie lába már sosem lesz tökéletes (pedig arra volt a legbüszkébb, hogy az ő végtagjai mindenhol mozognak), a magas sarkú cipőről sosem fog lemondani. Fő a nőiesség! ~~~♥♥♥~~~

~~~♥♥♥~~~ Rita szerint legalábbis, aki az ötletet és a segítséget adta nekem, hogy az én változatom elkészüljön. Nagyon kedves elnevezés, úgyhogy én is csak így emlegetem. Vajon az övé elkészült már?....:) Ez a rémesen készült fotó meg csak azért, mert gyönyörű:) És mert ma úgy jött haza a táborból, hogy ő mégsem állatorvos lesz, hanem foltvarró:) Mert ő is olyan szépeket szeretne varrni, mint anya:)  (Mh, ha anya varrna mostanában...) ( Bóbita fona l: mályva és Gilice fonal : málna.) ~~~♥♥♥~~~