Ugrás a fő tartalomra

Professzor úr


Igazi kihívás elé állítottak és nem mondom, hogy csak úgy kiráztam a kisujjamból. Nem volt könnyű megbirkózni például a háziköntössel és a hajtókájával, de nem volt egyszerű a nyakkendő sem. Ez utóbbi egyébként egy valódi nyakkendőből készült és csak harmadjára sikerült eltalálnom a megfelelő hosszt. 
A végére azonban minden a helyére került és megszülethetett egy khm, hogy is mondjam csak... hasonmás. Ráadásul nem is akárkié, egy igazi professzoré.









Megjegyzések

  1. Nagyon tuti lett!!Mindig megnézem amiket posztolsz, sokszor pörgetem lefelé és gyönyörködöm a szebbnél szebb babákba. Olyan klassz anyagokat és színeket használsz, simán el tudnám képzelni magamon is ezeket. Sajnos a mai divat nem ilyen, kincs ha az ember a turiban talál egy kis virágos blúzikát.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindkettővel egyetértek: szívesen viselnék hasonló színeket, mintákat magam is, és a turkálók sem az igaziak már. Vagy csak én nem találok semmit:(

      Törlés
  2. Hozzád méltó feladat volt, és a végeredmény fantasztikus, Julcsi! :-)

    VálaszTörlés
  3. Hát ez egy mestermunka! Szenzációsan eltaláltad a karaktert!!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Lilien

Leteríti a kis kockás plédjét a tisztásra, kiskosarából előveszi a frissen sült meggyes lepényt, körbekínál mindenkit és mellé bodzaszörpöt ad, hogy feltöltődjön a sétától elfáradt társaság.  Nekem ő ilyen. gondoskodó, szerető jóbarát. Feladatát nálam már elvégezte, szívesen menne most már máshová is. Ha hozzád is mehetne, írj bátran!