Fédrafa vagy selyemfenyő

Ez nekünk már talán soha nem lesz selyemfenyő, csak Fédrafa. A fa története itt található. Úgy szeretem látni amikor itt van, hogy milyen gyengéden, szeretettel simogatja a fa lombját, gondoskodik róla hogy megfelelő mennyiségű vizet kapjon. Most is, amikor a kép készült, alaposan megvizsgáltuk és eszébe jutott hogy ilyenkor ősszel megsárgul és lehull a lombozat egy része. Mennyire megijedtünk első években, hogy biztosan valami baja lehet hogy hullanak róla a levelek! Nem is kevés! Mostmár tudjuk, várjuk, mégha sajnáljuk is, mert ilyenkor nyár végén nagyon szép tud lenni ám! Ilyen szép még talán soha nem volt, mint most.... Nem tudok elmenni mellette én sem, hogy ne somogassam meg. Biztosan ezt is érzi, mert gyönyörű lett.
Ő trónol a rodik között, őrzi őket.

Rododendronok között

Hogy te mekkora lettél! Gyorsabban nősz, mint én! 

Oda bújt el a nyuszi!

Most megvagy!

Én is idebújok!

Olyan finom, selymes vagy! 

Emlékezés Fédra "érkezésére"

Amikor a kisunokám, Fédra  közel 6 évvel ezelőtt megszületett, azt gondoltam, hogy ezt a napot emlékezetessé kell tenni. Nem volt kétséges hogy hogyan. Természetesen növény vásárlással! Abban is biztos voltam, hogy csak olyan növény jöhet szóba ami valamiért különleges. Így esett a választásunk egy szép kis selyem fenyőre, amire már régóta vágytam, ugyanúgy, mint Lujzikám érkezésére is. Na, de ez csak egy zöld fácska volt, ez nem elég, kell még hozzá valami. Az a valami pedig az első gyönyörűséges japán azálea volt. El is neveztük őket Fádrafának és Fédrabokornak.
Első nyarunk a Fédrafával és a Fédrabokorral

Aztán jött a 2. szülinap

ÍÍgy kényelmesebb

Itt együtt vagyunk 3 évesen!

Egy kicsit közelebbről.

Itt is! Ez az én fám! Azért ő jobban nő, mint én!

 

Együtt növögetünk

A Fédrafa itt még csak cserépben van, de azóta már a végleges helyére került a kertben.