Az idei első...

 "Hó, hó, puha fehér hó, takard be az egész földet, legyen álmodó..."

A reggeli torna megvolt.... nagyon szeretek havat söpörni.

 

Nem tudom ki írta,de nagyon szép!

"Az élet utolsó negyedében"

Sokan vagyunk az élet utolsó negyedében, és én politika, vallás, faji kártyák nélkül osztom. Csak gyengéd gondolatok:

Tudod, az idő mindig meglep, hogy milyen gyorsan telik.

Mintha csak tegnap lett volna, hogy fiatal lettem volna és készen állok a felnőtt élet elkezdésére. És bizonyos értelemben olyan, mintha évezredekkel ezelőtt lett volna, és azon tűnődöm, hova tűntek az évek.

Tudom, hogy mindet átéltem.

Emlékszem minden reményemre és álmomra. Emlékszem a terveimre.

És hirtelen itt vagyok az utolsó negyedében..

Hogy értem ide ilyen gyorsan?

Hová tűntek az évek és hova tűnt a fiatalságom?

Emlékszem, hogy ránéztem az idősebb emberekre, és arra gondoltam, mennyi időbe telik, míg eljutok oda, ahol ők vannak. Hogy még fiatal vagyok, hogy sok év áll előttem. Akkor még csak eszembe sem jutott, hogy ott legyek, ahol most vagyok.

És mégis itt vagyok.

Barátaim nyugdíjasok, mind ősz hajúak, sokkal lassabban mozognak, mint volt, és ha ránézek, idősebb embereket látok. Van, aki jobb és van, aki rosszabb állapotban van, mint én. De látom a nagy különbséget. Ők már nem a fiatalos gondtalan élettel teli barátok.

Akárcsak én, a kor megmutatja. És most már azok az idősebbek vagyunk, akikre ránéztünk, és azt hittük, hogy még messze van..

Úgy találom, hogy manapság a zuhanyzás megviseli a lélegzetemet és az energiaszintemet. És a délutáni szundikálás nemcsak élvezet, hanem szükségszerűség lett. És ha mégsem, azon kapom magam, hogy ugyanabban a székben alszom, amiben olvasni kezdtem, vagy tévét nézni.

Most beléptem életemnek ebbe az új évszakába, teljesen felkészületlenül a kellemetlenségek, fájdalmak, energiavesztés és erővesztés, képesség, hogy megtegyem, amit tudtam, de néha nem tettem. Legalább tudom, hogy bár az utolsó negyedében vagyok életemnek, és fogalmam sincs, hogy meddig lesz ez a negyedév, ha lejár a földi időm, vár egy új kaland is.

Igen, vannak dolgok, amiket bárcsak sose tettem volna meg. Mégis hálás vagyok azokért, amiket tettem. Ez mind egy életről szól.

És ha még nem vagy az utolsó negyedében, szeretnélek emlékeztetni, hogy gyorsabban jön, mint azt várnád. Csináld meg azokat a dolgokat, amiket még mindig szeretnél, minél hamarabb. Ne halogasd. Az élet gyors lábakon megy.

Tedd meg ma, amit tudsz.

Nincs ígéret, hogy mindannyian látni fogjuk az élet évszakait. Élj a mának. Egyelőre.

Mondd ki a szavakat azoknak, akiket szeretsz. Gyakran.

Remélhetőleg néhányan értékelni fogják azokat a dolgokat, amiket értük tettél. És ha nem, az sem baj.

Az élet valóban egy ajándék. Csak légy boldog. Végül is ez a te döntésed.

És ne feledd, hogy az egészség kincs, nem a vagyon, arany és ezüst, tulajdon vagy a banki egyenleged.

Lehet, hogy azt hiszed, hogy a legjobb kimozdulni, de higgy nekem, jobb hazajönni.

Lehet, hogy elfelejted a neveket, és ez rendben is van, mert néhányan már elfelejtették, hogy ismertek.

Amikkel korábban törődtél, elveszítheted az érdeklődésed.

Ha elalszol a kedvenc székedben, maradj ott.

Öregedni csodálatos dolog. Kényelmes. Tele van olyan emlékekkel, amikből sosem lehet megunni. Ez egy abszolút kincs.

Vigyázz magadra...

/Ismeretlen/

Ha ilyen tempóban haladnak, akkor karácsonyra el is virítanak

A hunyorok (karácsony rózsája) is nagyon igyekszik

A hangák is készülődnek rendesen

Hunyorok

Új szerzemény (hogy a szomszéd sövényét tudjam vágni😟)

 

Szüleimnek

.

Anyánk nem tudta, s nem tudta Apánk sem,

Csak dolgoztak fáradva szüntelen,

Nem tudták, hogy arany kezük nyomán

Mi érték termett életük során.

Azt tudták csak, hogy menni, menni kell,

Mint fecskepár, ha fiakat nevel,

Nem számolták a dolgos napokat,

Pihenni szinte semmi nem maradt.

Nem számított, mennyit ér életük,

Csak boldoguljon mindkét gyermekük.

Nekik ne kelljen földet túrni már,

Szállhassanak, mint két szabad madár.

Vagy tudták mégis, küzdelmük mit ért,

Mit áldoztak, és vajon mennyiért?

Tudták talán, hogy a szabad madár,

Fészkére soha nem tér vissza már?

Kérdésem fáj, senki sem válaszol,

A temetőben puha csend honol.

Nem kérdezem hát, amit nem lehet,

Köszönöm inkább az életüket. (Kovács István)

 

Elesett az ősz postása,

szerteszállt a sok levél...

Színes lapok szerteszéjjel,

hogy Te vidámabb legyél!

Szedegetem, nézegetem,

üzenetét olvasva.

Mintha lelkem a tavaszról

és a nyárról olvasna.

Benne ott a tavaszi szél,

s a nyári Nap melege.

Fecske, gólya, s nyári eső

rét öntöző fellege.

S látom ott van minden emlék

mit a tavasz, s nyár hozott,

amíg ez a sok szép levél

ily' színesre változott...

Összefűzöm a lapokat,

mint egy színes füzetet,

így marad meg a naplómban,

e sok színes üzenet... (Aranyosi Ervin:Őszi napló)

Ezt a verset amikor megtaláltam, rögtön éreztem, hogy el kell mentenem. Akkor még nem gondoltam arra, hogy ilyen gyászos, szomorú hónap vár rám, azt hittem, hogy fehőtlenül örülhetek majd a színes őszi kavalkádnak. Tévedtem. Októberben halt meg Apukám, igaz már 32 évvel ezelőtt😭 és most megint 2 közeli hozzátartozónk, a nászom és sógornőm távozott. Nyugodjanak békében!

A Magical Revolution hortenzia éves változása:

Június 19.

Július 17.

Szeptember 18.

Szeptember 22.

Szeptember 29.

Október 5.

Október 20.... és még mindig változik, sötétedik. Nem győzöm csodálni.

A másik hortenzia csoda a 'Tokyo Delight' (Így indult és ilyen lett)