Fogadd el azt, ki verseket ír Néked, A vallomása, felülmúlhat Téged. Fogadd el azt, aki sírni tud érted, Azt, aki mindig örülni tud Neked.

2012. március 26., hétfő

Üzenet "odaátról"




Hát nem tudod, hogy folytatni kell ?
Én benned élek tovább !
Szemeden keresztül nézem,
Az élet minden szép csodáját.

Magadra nem hagytalak,
csak letelt időm itt e porvilágban,
testemből kilépve úszok fényárban,
de ittlétem emlékét rádbíztam.

Neked még tenned, élned kell tovább!
Őrizd együttlétünkből a szép csodát.
Én nem bánatot, Örömöt hagytam Rád !
Találd meg ! és lépj tovább !

Nekem ennyi volt.
Most új világban élek,
gondolataid között még
árnyalakként visszatérek.
s, hogy szerettelek azt jól tudod,
nem akarom látni
szomorú homlokod !

Nélkülem kell most már,
a Szépet megtalálni,
Életed !ÉLNI ! kell tovább,
nem döbbenten állni.
S mit együtt kezdtünk,
hittel végig kell csinálni.

Kováts Péter

1 megjegyzés:

  1. Kedves Ernest, úgy érzem, ez a vers nekem szól, nem tudom...de megvígasztalat, köszönöm.

    VálaszTörlés