Komáromi János:Ünnep

ha ünnep jár a világban

minden milyen furcsa lesz

azt hisszük most minden bánat

egykettőre semmi lesz

ünnep jön és ünnep múlik

azután elér a "rend"

végleg semmi nem változik

sem kívül sem "odabent"

nem értjük már a lényeget

nem érezzük a csodát

nem éljük át többé soha

Ünnep igaz "mivoltát"

szemünk mered úgy bámulunk

kezünkkel tapogatunk

hallgatunk és hallgatózunk

de semmire nem jutunk

hol az Ünnep? - kérdezgetjük

választ sehol nem lelünk

mind örökre elveszett hát

az Igazi Ünnepünk?

talán mégis van még remény

ha jó helyen keresünk

néhány percre csendben vagyunk

és nyugodtan leülünk

másként dobban ekkor a szív

felébred a Lélek is

egy perc nyugalom kell csupán

felébred az Ünnep is

gondolatban kezet nyújtunk

így egymáshoz elérünk

rájövünk hogy csak "Egymásban"

lehet Igaz Ünnepünk