A férjem szerint a baba játékával/takarójával letörölni a notebook monitorját/dohányzóasztalt teljesen normális viselkedés.

Őrjöngök.

Egyébként meg az van, hogy hetente háromszor bőrgyógyászhoz rohanok reggel, közben meg azon agyalok, hogy kell-e nekem a biológiai terápia. Nyilván most nem, de ha abbahagytam a szoptatást, akkor szerintük azonnal. Szerintem meg a következő gyerek előtt mégsem. És érjem be ennyi infóval, mert a szentséges tanárnő most rendel, és nem ér rá ilyen apróságokról csevegni. Kérjek időpontot, és majd két hónap múlva megbeszéljük.

Hát, köszi.

365 napja tudok a kölökről.

Beletörtem a kocsiba a slusszkulcsot. 

Izmozok.

Egyébként meg, ha írnék blogot abban olyanok lennének, hogy mekkora cukiság már cinkosan összemosolyogni a fiammal.

Nem írok blogot.

Gondolkozom itt a (tegnapi) nap sztoriján, de végül is igaza van Fallabdáslánynak: vele mindig ilyen (?!) abszurd dolgok történnek.