A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kurvaanyád. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kurvaanyád. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. június 9.

Mindenki szerint engedjem el, és nyilván igazuk is van...

De azért tényleg szarjon sünt az a tanár, aki 4,65-re négyest ad bármelyik gyereknek.

Mondjuk nem tudom miért vagyok meglepődve, mert pont ez eljátszotta már félévkor is. Azóta a gyerek szerzett 10 jegyet, amiből 7 db ötös. A maradék három négyest szódolgozatra kapta. A tantárgy angolul megy. Képzeljük el, hogy egy dyslexiás és dysgraphiás gyereknek mennyi munkája lehet ebben. 

2023. május 12.

3 év után jutottam el oda, hogy alkalmatlan vagyok szülőnek a magyar iskolarendszerben. Ölni tudnék.

2023. április 26.

3 órás doktori tanács után vettem egy csokor tulipánt, és főztem diós-fetás pennét, hogy legalább életben tartsam magam.

Kurvaközel voltam amúgy ahhoz, hogy ott helyben felmondjak.

2023. január 27.

A héten tényleg elegem lett a suliból. De még annál is inkább az idióta szülőkből. 

A tanítónő szerint a kölök nem készül az órákra (harmadikos, egyébként), de 8 jegye van feleletre vagy órai munkára az első félévben. Mind ötös. Aztán vannak szülők, akik szerint az ő gyereküket nem érinti, hogy a fél osztály* felnőtt tartalmakat nézeget az egyik kisfiú eszközén, mert ez csak a fiús szülők problémája. 

Hagyjuk is.

____________________________________________
*Legalábbis ennyi szülő vallotta be, hogy az ő gyereket látott már ilyet.

2020. június 18.

Egy darabig azt hittem, hogy majd szembejön egy nagyszerű mondat, és elviszi a gombócot a gyomromból. De hiába jött a mondat,* csak a gombóc maradt és a csend. 

Nincs igazság. 
_______________________________
*EP nyilván.

2014. február 6.

Azt hittem 4 közigazgatásban eltöltött év után engem már semmi sem tud meglepni, de a lakásszövetkezet simán felül tudja múlni bármilyen elképzelésemet. 

kibaszottnagykurvaanyád

2014. január 26.

Gyorsan eljutottunk a paraszt kurvához. 
Note to self.

2014. január 16.

Ma végre rávettem* magam, hogy elvigyem a gyereket a dalárdába Ringatóra, úgy szerveztem, hogy ne üvöltsön se az éhségtől, se a fáradtságtól,** odarendeltem a férjet, hogy utána hazavigyen bennünket, erre kiderül, hogy ja, a Ringató? Az tegnap volt.

Hát, remek.

__________________
*Soha nem felejtem el Zákányi Zsolt Liszt-díjas karnagy remek pedagógia érzékkel hozzámvágott szavait: Azért a gyerekednek ne énekelj soha! Voltam vagy 12 éves. Hagyjuk is.
**Igazából egyiket sem szokott, mert ő egy rendes gyerek, csak én vagyok parázós anyuka. Vagy lehet hogy azért nem szokott, mert én rendes anyuka vagyok, és nem is kerülünk ilyen helyzetbe. Ezt most nem is tudom.

2014. január 10.

Mindig, amikor meglátok egy cikket arról, hogy a Pintér a válogatott szövetségei kapitánya, elfog a röhögés. Most komolyan?!

2013. december 4.

Eszem megáll, komolyan. Ha én azt mondom, hogy nem ehet a kölök (emlékezzünk, még nincs 6 hónapos sem) sütit, akkor ne nyektesse* a vén szipirtyó, hogy ugyan miért ne ehetne, csak a diót (!) kaparja le róla. Hát baszki, azért mert van benne liszt, tojás, vaj, cukor és még ki tudja miminden, amit még nem ehet a baba. 

__________________________
*A kölök nyilván mindenért nyúlkál, a felé kínált sütiért meg pláne.

2013. november 8.

Ötödszörre jött hozzánk a futársrác, hogy harmadszorra is Budapestre vigye a hősugárzónkat, amikor megkérdezte, hogy az elmúlt egy hónapban volt-e mivel fűteni a kölöknek, mert ha nem, akkor szívesen kölcsönadja a saját hősugárzóját.

[Végül abban maradtunk, hogy a Flag Kft. egész nyugodtan bekaphatja.]

2013. november 7.

Eddig azt hittem, hogy a védőnő azért nem jött hozzánk a kölök 6 hetes kora óta, mert valamiért pikkel rám valamivel megsértettem, de aztán ma az egyik ismerős megnyugtatott, hogy inkább csak nem szeret dolgozni.

És igen, tudom, hogy minden védőnő hülye.

2013. november 5.

Hogy a fenébe lehet az, hogy az amazon.de pont fele annyiért postázza ide nekem az ajtóm elé a gyerekülést, mint amennyiért megkapom, ha besétálok egy magyarországi bababoltba?
Amikor mások kibaszott csontvázai rámborulnak és összenyomnak (előreláthatólag sok-sok évre), akkor tök jó érzés, hogy még meg is kapom az arcomba, hogy nekem kellett volna visszatartani a szekrényajtót.

2013. november 2.

Amikor azt hiszed, hogy elég jól csinálsz valamit, aztán a feedback mégis az, hogy elmebeteg, hülye picsa vagy, na az elég lélekölő.

2013. október 31.

A férjem szerint a baba játékával/takarójával letörölni a notebook monitorját/dohányzóasztalt teljesen normális viselkedés.

Őrjöngök.

2013. október 25.

Egyébként meg az van, hogy hetente háromszor bőrgyógyászhoz rohanok reggel, közben meg azon agyalok, hogy kell-e nekem a biológiai terápia. Nyilván most nem, de ha abbahagytam a szoptatást, akkor szerintük azonnal. Szerintem meg a következő gyerek előtt mégsem. És érjem be ennyi infóval, mert a szentséges tanárnő most rendel, és nem ér rá ilyen apróságokról csevegni. Kérjek időpontot, és majd két hónap múlva megbeszéljük.

Hát, köszi.

2013. szeptember 16.

Tegnap majdnem bevittem a kölköt egy Nemzeti Dohányboltba,* de amikor átkínlódtam magam a küszöbön, akkor az eladó habzó szájjal közölte velem, hogy azonnal menjek ki, mert engem itt ő ugyan nem fog kiszolgálni. És még nyomatékosan azt is hozzátette, hogy EZ a törvény. Ekkor majdnem kicsúszott a számom, hogy a jogszabály azért van, hogy módosítsuk. De aztán úgy gondoltam, hogy nem lehet túl jó a humorérzéke, meg az enyém is elveszett rögtön, amikor javasolta, hogy hagyjam kint a babakocsit (incl. a 3 hónapos gyerek) a bolt előtt, a város főterén. Most tényleg, ki gondolja ezt komolyan?

Végül ennél a résznél betoppant egy kedves fickó, aki felajánlotta, hogy vigyáz kint a gyerekemre, vagy vesz nekem egy doboz cigi. De ettől még természetesen kurvaanyátok...

_________________________
*Én továbbra sem cigizem, anyámnak kellett a szajré.

2013. augusztus 29.

A conteo-k legalább annyira idegesítenek, mint a bigott vallásosság.

2013. augusztus 19.

Vannak szituációk, amiket képtelen vagyok kezelni. Hogy menni fog-e valaha?