ebéd helyett

o: - egyél te is valamit, van kaja bőven!
ő: - áá,  nekem elég az is, ha látom, hogy te eszel
o (kapásból, mondhatni csípőből tüzelve): - rendben. akkor ezt talán bevezethetjük holnaptól, ebédnél, pölö
ő: - basszus, kell nekem kedvesekedni egy picit!

zuram

jaj, elnézést mindenkitől, aki aggódni kezdett miattam az előző poszt olvasásakor.

a hiúságomnak igencsak jólesett, de az igazsághoz tartozik, hogy a zuramról volt/van szó.
lassan 2,5 éve munka nélül van, ami nem vidám dolog. nekem sem az. és a legelkeserítőbb, hogy valóban mindent megtesz, ám mégsem jön össze neki.
valamit biztosan rosszul csinál.
hogy mi az, előttem rejtély...  

akut(tá vált) depressziós vagyok

nem értem, pedig szeretném megérteni. nagyon.
és mindenki  másnak nekem kell(ene) elmagyaráznom. de nem megy, nem tudom.
hiszen nem értem.
  

házasági évforduló

khm! igen, ma van.
a 18. !
és mélyen ha belelgondolok, nem tudom, megérte-e.
EZT nem lehet mérlegre tenni.
annyi rossz és még több rossz igazán kevés jóval...
és hol a mérleg nyelve?
középen.
vajon miért?

erény

mai dialógus:
zuram: Neked minimum két erényt kéne gyakorolnod,
én: (közbevágva) igen? nevezetesen?
zuram: a hallgatást és ...
én: (sürgetve) mondjad már, ne kímélj!
zuram: ... és a türelmet.

(Megjegyzés: az utóbbival mélységesen egyetértek. Törekszem rá -- ezek szerint a siker még várat magára. Hallgatni szerintem tudok. Meghallgatni is.)

allergia. OK. na de mire?

ma ismet kijott rajtam a bőrragya, azaz az algeriam. na jo, perszehogy az allergiarol beszelek, de en igy nevezem. :)

csak azt tudnam , mitol? mi okozza? legutobb kiderult, h. a szőrös gyumolcsoket nem ehetem.
OK!

kibirtam ezt addig, mig a sogornomek nem hoztak Nyiregyhazarol sajat termesu, istenifinom, biobarackot . (bio. ertsd: nem volt permeztezve!) megettem vagy 5 darabot egy ulto helyemben, es vartam a viszketest, majd a fulladasos halalt. am egyik sem erkezett. ennyit az algeriateszt eredmenyenek helyessegerol.

ma ellenben szilvat ettem delelott, ebedre pedig egy kis furt szolot. am mire a ceghez ertem, mar viszkettem (kb. egy ora telt el az eves es a viszketes kozott).

szornyu, milyen vala a combom eleje: egybefuggo, tarjagos, piros fenefranc. de olyan, melynek megléte a nadragon keresztul is eerzheto volt, mert amikor simogattam (= vakartam), ereztem, hogy "pupos".

calcimusc injekciot ittam, bevettem egy claritint , plusz megittam egy sandosten calcium pezsgotablettat. ezek utan mert volna nem elmulni! nanahogy megszunt! halistennek!

nameg hala a zuramnak, aki lohalalaban kerekezett be hozzam az eletmento gyorssegellyel!
es ő is vigyazott ram... :) , amit kulon koszonok neki! :)

kerdesek

azt mondja, szeret. jolesik hallani: felhotelen kek eg, napsutes, boldogsag.

par perc telik csak el (vagy egy egesz elet?), es hallom, amint pöröl, (ki)oktat, egyre indulatosabban szol...

... es csak szaguld a hangspiral - fol, fontebb, még fontebb: egyre magasabbra.

en pedig (mar) nem szolok semmit, mert rajottem, ilyenkor csak olaj a tuzre minden egyes hang, ami elhagyja a szám.

miert azt bantja, aki mellette all/allt joban-rosszban?

miert NEM kiabalok mar (vissza), mint regen?

miert vagyok keptelen eros(nek latszani) lenni, sarkamra allni es azt mondani: eddig, es ne tovabb?

miert hagyom, hogy megalazzon - még ha "csak" onmagam es kedvenc pussfiguram elott teszi is?

es vajon miert felejtem el az osszes eddigi rosszhangulatusagos-haragszikramjat (a la haragszomrad!) par pillanat mulva, amikor a csendet megtorve megszolal:

" draga smilimanom, ugy tud hianyozni a furtos buksid!" ?

munka nelkul

tegnap sokat hallgattam. angyalok szavat akartam, mint azt az egyebkent teljesen veletlenul megnezett angyalkartyam irta. nem tudom. vagy rosszul hallottam szavaikat, vagy nem voltam eleg hallgatag, de nem sikerult. mara kertem erőösszpontositast es segitseget toluk. mastol mar nem tudok. egyszeruen keptelen vagyok elhinni, hogy most sem sikerult. faj neki - tudom, hogy mennyire. faj nekem is - vajon tudja-e, hogy mennyire? a kerdes koltoi. a lenyeg nem az igen vagy nem...

szomoru vagyok es tanacstalan. mint minden este, halkan kerem ma is Tőle/Tőlük, aki azert biztosan figyel: segitsen a zuramnak munkat talalni.

ha kell, egy teljes napig nem szolalok meg, csak legyen mar munkaja!