Tovább
Barbara Kingsolver: Demon Copperhead (Cartaphilus, 2024)
Kritika
|
100

Barbara Kingsolver: Demon Copperhead

Barbara Kingsolver az opioidválságról akart regényt írni, de nem tudta, hogyan meséljen a Nyugat-Virginiát különösen érintő krízisről úgy, hogy az olvasókat is érdekelje a történet. Aztán egy angliai könyvturné alkalmával olyan panzióban szállt meg, ahol korábban Dickens is élt és alkotott (és ott írta a Copperfield Dávid egy részét), és ez jelentette számára az ihletet. Rájött, hogy Dickenshez hasonlóan neki is a gyereket kell megszólaltatnia, hogy egy érintett mesélje el ezt a sztorit.

Tovább
Amy Hutton: Ül, marad, szeret! (Central, 2024)
Kritika
|
74

Amy Hutton: Ül, marad, szeret!

Sosem szeretem, amikor egy történetben a barátokból szerelmesek lesznek. Egyszerűen olyan, mintha egy szappanoperát néznék: túl sok benne a felesleges nyavalygás, és ha még egy szerelmi háromszöggel is meg van fűszerezve, az végképp élvezhetetlenné teszi számomra a történetet. Különösen tetszettek viszont az állatmentésről szóló jelenetek: az, ahogyan gondoskodnak a kis kedvenceikről, s az a mélységes szeretet, amely állatbarátként és cicagazdiként engem is megérintett.