Nem kell nagy hókuszpókuszra gondolni. Néha egy parányi összetevő is elég ahhoz, hogy az ételt különlegesebbé varázsoljuk. Ez esetben a római kömény a titok nyitja. Ez a fűszer hazánkban nem túl elterjedt, én németországi életem előtt, bevallom, nem is hallottam róla. Most viszont sokkal jobban szeretem, mint a köményt. Utóbbi sosem tartozott a kedvenc fűszereim közé, mindig csak nagyon keveset, nagyon óvatosan használtam, mert az aromája 'belemászik' az orromba. A római kömény más. Íze szintén markáns, de csípősebb, kesernyésebb mint az általunk ismert kömény. Bár azt mondják, nem alkalmas a kömény helyettesítésére, én bizony sokszor cserélem le a köményt római köményre. Mivel a keleti konyha egyik alap fűszere (fűszerkeverékek, mint a curry, a garam masala nélkülözhetetlen alapanyaga), könnyen egzotikussá varázsolhatjuk vele ételeinket.
Úgy látszik, még mindig hat rám a chili és vanília láz, mert amíg a római köményről próbáltam érdekességeket gyűjteni, Chili&Vanilia gasztroblogjára bukkantam. Nem paleo receptoldal, de sok mindent megtudhattok a római köményről a fenti link alatt, vagy a vaníliáról itt.
Úgy látszik, még mindig hat rám a chili és vanília láz, mert amíg a római köményről próbáltam érdekességeket gyűjteni, Chili&Vanilia gasztroblogjára bukkantam. Nem paleo receptoldal, de sok mindent megtudhattok a római köményről a fenti link alatt, vagy a vaníliáról itt.
Hozzávalók:
- 1 fej karfiol
- 500g darált marhahús
- 1 fej hagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1tk vajzsír
- 1-2dl száraz fehérbor (fűszeres tramini)
- só
- frissen őrölt fekete bors
- 1/2-tk őrölt római kömény
- 3 tojás
- 100g Grana Padano (16 hónapig érlelt)
Nem rossz, ha két szakács van egy konyhában, de azért jobb előre tisztázni, éppen ki a szakács és ki a kukta. Innentől sima ügy! Ez alkalommal nekem jutott a kukta szerepe, és 'ínyencebbik felem' alkotott. Leginkább az volt a dolgom, hogy megfigyeljem mit/hogyan csinál, hogy meg tudjam osztani veletek.