Levendulás és muscovado cukros eperdzsem

Ez az eperdzsem, ami az egyik kedvencem.
Sokan vannak, akik nem kedvelik a dzsemfixes befőzést. Én ennek mégis nagy pártolója vagyok.
Egyszer kigugliztam, hogy melyik összetevő pontosan micsoda, az általam használt dzsemfixben. Igazából nem találtam olyat, amitől félnék.

Idén 5 kg eperből készítettem dzsemet. Közben a szomszéd asszonyom is megajándékozott minket pár kilóval. Amit sajnos nem tudtunk megenni egy nagyon kellemetlen gyomorvírus miatt.
Eldöntöttem, hogy a maradékból levendulás dzsemet készítek, mert a többi mind "natúr" lett.
Gondoltam, ha lúd, legyen kövér. Elhasználtam a maradék muscovado cukromat is.

Még egy aranyos történet a végére.

Mivel az egyik üveg nem lett tele, a férjem nem bírta ki, és még melegen kibontotta.
Délután már csak egy ujjnyi volt az üveg alján, mire én szörnyülködve megkérdeztem
– Te megetted a levendulás eperdzsemet?
– Én? Dehogy ettem! Még egy csomó volt benne! Te etted meg!?
– Nem ettem én, majdnem félig volt még. Akkor ki ette meg?
– Én voltam! – kuncogta az öt éves fiunk a konyhában – Apa nem csavarta rá a kupakot rendesen és én megettem. Kicsit éhes voltam. A lekvár meg finom volt.

Íme a recept, ami nem pontosan követi a dzsemfix zakóján található utasítást, mégis nagyon finom és tökéletes állagú dzsemet eredményez.

85 dkg eper
12,5 dkg nádcukor
5,5 dkg muscovado cukor
fél csomag 3:1 dzsemfix

Az epret megmosom, lecsumázom. Még egyszer átmosom.
2 literes lábasba mérem és a kezemmel összetöröm, morzsolom az eperszemeknek nagyjából felét. (Ezt anyukámtól tanultam. :) )
Belekeverem a dzsemfixet, felforralom.
Beleszórom a cukrokat, újra forralom. Forrástól számított 5 percig főzöm.
Kis üvegekbe töltöm, szorosan lezárom. Minden üveget 5 percre fejre fordítok.
Visszaforgatás után boldogan hallgatom, ahogy a kupakok pattognak, mikor beszívja őket a vákuum.