Podselje
| Podselje | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vis |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21480 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 35 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 173 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 01′ 34″, k. h. 16° 10′ 37″43.026000°N 16.177000°EKoordináták: é. sz. 43° 01′ 34″, k. h. 16° 10′ 37″43.026000°N 16.177000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Podselje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Podselje falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Vis szigetén. Közigazgatásilag Vishez tartozik. A sziget történelmi székhelye.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 55 km-re délnyugatra, Vis városától légvonalban 2, közúton 5 km-re délre, Vis szigetének északkeleti, szárazföld felőli oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]Vis szigete már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az enyhe éghajlat, a termékeny föld és a halban gazdag tenger már a nagyon korai időkben is bőséges feltételeket biztosított az emberi letelepedéshez. Az ősi indoeurópai kultúra már az i. e. 2. évezredben is virágzott a szigeten. Ezt igazolják a szigeten több helyen található halomsírok és az ősi várromokat jelölő „gradac”, illetve „gradina” helynevek. A sziget központja évszázadok óta a Szent György-öbölben fekvő ősi Issa városa volt. Velencei János (Giovanni de Venezia) krónikás és II. Pietro Orseolo dózse titkára szerint 997 és 998 között a velenceiek lerombolták és kifosztották az akkor már horvátok lakta települést. Ekkor lakossága az újonnan alapított, biztonságosabb Velo Selora, a mai Podseljére költözött át. Ez egyben Podselje alapításának időpontja is. A legenda szerint az akkori Velo Selo Galijától Humig terjedő, különálló, sűrűn lakott települések sorából állt. A központban, ahogy ma is a Velo Seloi Boldogasszony szentélye állt, mely az egész sziget kegyhelye. 1483-ban az aragóniaiak a velenceiekkel vívott háborújuk során Velo Selot is lerombolták. Lakossága a közeli erdőbe és barlangokba, főként az il Forte-barlangba menekült, ahova a Szűzanya képét is rejtette. A kép hatásáról egy legenda is fennmaradt, eszerint erejének köszönhetően az aragóniai katonák csak részben tudták lerombolni a települést. Ennek köszönhetően a Szűzanya tisztelete ma is Visen a legnagyobb a dalmát szigetek közül. Néha még Brač és Hvar szigetének lakói is ide zarándokolnak a segítségét kérni.
Ezután a lakosság újra leköltözött a Szent György-öbölbe a mai Luka és Kut területére és megalapította a mai Vis városát. Vis a velencei uralom alatt a helyi autonómiát élvező Hvar közösségéhez és a Hvari egyházmegyéhez tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1805-ben a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de 1811-ben a tengeri fölényben levő angolok elvették a franciáktól. Napóleon végső veresége után újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 27, 1910-ben 123 lakosa volt. A 20. század elején a filoxéra járvány elpusztította a szőlőültetvényeket, mely a lakosság növekvő számú kivándorlásához vezetett.
1918-ban elfoglalták az olasz csapatok, az olasz uralom 1921-ig tartott. Ezután az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború során 1941-ben újra olasz megszállás alá került, mely 1943-ig, az olasz kapitulációig tartott. A sziget a szövetséges, főként légi hadműveletek egyik támaszpontjává vált. A velo seloi katonai repülőteret az 1960-as években szüntették meg, helyére szőlőt telepítettek. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A jugoszláv időszak sziget gazdasági stagnálásának időszaka volt, a lakosság száma a felére esett vissza. A szigeten a JNA katonai bázisa működött. 1991-től a független Horvátország része, de 1992-ig a JNA katonái állomásoztak a szigeten. A jugoszláv katonák csak 1992. május 30-án hagyták el végleg a szigetet, helyükre horvát csapatok érkeztek. 2011-ben 19 lakosa volt, akik a halászat és a mezőgazdaság mellett egyre inkább a turizmusból éltek.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 27 | 84 | 105 | 123 | 70 | 116 | 121 | 119 | 84 | 56 | 39 | 31 | 23 | 19 |
(1857-ben és 1869-ben lakosságát Vis városához számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária és Szent Margit tiszteletére szentelt temploma[4] a 14. században épült, a 15. században bővítették. Hivatalosan Szűz Mária a titulusa, de nép Velo Seloi Boldogasszonynak (Gospa Velog Sela) nevezi. 1483-ban Ferdinánd nápolyi és aragóniai király hadai kifosztották és felgyújtották. A templom a visiek nemzeti szentélye, ahova minden évben Nagyboldogasszony ünnepén elzarándokolnak. A településtől a templomig tartó néhány kilométeres utat mezítláb teszik meg.
- A kis Szent Kozma és Damján templom a településtől északra fekvő magaslaton áll. Valószínűleg a 15. században épült, de Antun Matijašević Karamaneo szerint Franjo Vukašinović de Lupis építtette a 17. század második felében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5614.
Források
[szerkesztés]- Vis város hivatalos oldala (horvátul)
- Vis város turisztikai irodájának honlapja (angolul) (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Vis turisztikai portálja (horvátul)
- Virtuális séta a szigeten (angolul) (horvátul)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Podselje című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
