Ježević
| Ježević | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vrlika |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21236 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 167 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 380 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 55′ 28″, k. h. 16° 27′ 53″43.924532°N 16.464825°EKoordináták: é. sz. 43° 55′ 28″, k. h. 16° 27′ 53″43.924532°N 16.464825°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ježević falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrlikához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 46, közúton 79 km-re északra, községközpontjától légvonalban5, közúton 9 km-re keletre, a Cetina-folyó bal partjának karsztos fennsíkján fekszik. Településrészei Božinovići, Žeravice, Dražići, Modrići, Kaselji, Vučemilovići, Ćorići, Milani, Plazonići, Forići, Budiše, Duvnjaci és Marinci mintegy 3 km hosszan sorakoznak a tóvá duzzasztott folyó partja közelében.
Története
[szerkesztés]Vidéke 1688-ban Knin velencei ostromával egy időben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából és Hercegovinából érkezett új keresztény lakosság, köztük mintegy háromszáz pravoszláv család települt át Vrlika környékére. Ők voltak a mai lakosság ősei. Az 1714-ben kitört velencei-török háború során rövid időre újra török kézre került, de a háború végén 1718-ban az új határt már a Dinári-hegységnél húzták meg és ezzel végleg velencei kézen maradt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 462, 1910-ben 770 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. A délszláv háború során elfoglalták a szerb csapatok, horvát lakossága elmenekült. Templomát teljesen lerombolták. 1995. augusztus 6-án a „Vihar” hadművelet során foglalták vissza a horvát csapatok. Lakossága 2011-ben 236 fő volt. Hívei a vrlikai plébániához tartoznak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 462 | 486 | 521 | 619 | 719 | 770 | 826 | 884 | 707 | 737 | 702 | 664 | 644 | 585 | 349 | 236 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Megváltó (Sveti Spas) tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1969-ben épült Ante Barać tervei szerint. Az oltár mögötti Szent Megváltó mozaikképét Ante Župić szobrászművész készítette. Ezt a templomot 1993. március 16-án a szerbek teljesen lerombolták. A mai Szent Megváltó templomot 2003 és 2004 között építették Ivo Madunić tervei szerint. A szép és modern, kereszt alaprajzú épület egy dombon áll, harangtornya 22 méter magas. Felszentelését 2004. december 11-én Marin Barišić végezte. A belső tér domináns dísze a Megváltó Krisztust ábrázoló mozaikkép a kijevói születésű Ante Čavka atya munkája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Vrlika város hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Vrlika turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)
