Ugrás a tartalomhoz

Plano (Trogir)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plano
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrogir
Jogállásfalu
Irányítószám21 220
Körzethívószám(+385) 22
Népesség
Teljes népesség607 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság57 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 33′, k. h. 16° 16′43.550000°N 16.266667°EKoordináták: é. sz. 43° 33′, k. h. 16° 16′43.550000°N 16.266667°E
SablonWikidataSegítség

Plano falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Trogirhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Trogir központjától 5 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Trogirból Splitbe menő 8-as számú főúttól északra, a Pantan-patak mellett fekszik. Itt ágazik le az Adriaparti főútról a Prgomet és az A1-es autópálya felé menő út.

Története

[szerkesztés]

Plano területe már az ókorban is lakott volt. Itt vezetett át a Salonából Traguriumba, a mai Trogirba menő római út. A településtől keletre a Bijaća-hegy lábánál található a Bijaći régészeti lelőhely, ahol római veteránok településének maradványai kerültek elő. Az 1902 és 1905 közötti feltárások során megtalálták annak a Szent Márta tiszteletére szentelt háromhajós ókeresztény bazilikának a maradványait is, melyet a források már a 9. században említenek. Az eredeti bazilikát még valószínűleg a 6. században építették, ezt azonban valószínűleg a 7. században beözönlő pogány avarok és szlávok lerombolták. Később a középkor folyamán ennél valamivel kisebb, de szintén háromhajós templomot építettek. Ezt a templomot 892-ben említik először „ecclesia Sanctae Marthae martyris” alakban.[2] Néhány horvát szerző azt állítja, hogy a 7. század óta egészen Zvonimir király uralkodásáig itt állt a horvát uralkodók palotája is, ahol a régi horvát országgyűléseket is tartották. Eszerint erről a helyről erősítette volna meg I. Trpimir horvát fejedelem 852-ben elődjének Mislav fejedelemnek a spliti érsekségnek kiadott adománylevelét, melyben a horvátok népnevét „Dux Chroatorum” alakban először említi.[3] Plano 1948-tól számít önálló településnek. A település lakossága 2011-ben 553 fő volt, akik a turizmus mellett mezőgazdaságból (szőlő-, füge, és olívatermelés) éltek. Planón működik az Adria kartongyár, van alkatrészboltja, vendéglője, pizzériája és két vegyesboltja is. A sportolást sportközpont és tornaterem szolgálja.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 178 178 183 210 276 281 417 553

(1948-tól önálló településként.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

Bijaći régészeti lelőhely római település és a 9. századi háromhajós Szent Márta bazilika maradványaival. A régészeti feltárások 1902 és 1905, valamit 1967 és 1970 között folytak. A feltárás során megtalálták a cibórium és a templom melletti nyolcszögletű keresztelőmedence töredékeit, melyet ezek alapján rekonstruálni is tudtak. Előkerült a kapuzat feliratos szemöldökköve Gumpert diakónus nevével. Ma a romok mellett egy egyszerű, kisméretű Szent Márta templom áll.

Szent Euszták tiszteletére szentelt gótikus, egyhajós temploma[6] a Krban-hegy tetején található. A templomot félköríves apszissal, jól látható helyen emelték ott, ahonnan a trogiri falvak területe jót belátható. A templom az 1348-as nagy pestisjárványtól való megszabadulás után fogadalomból épült, Dujmo Mihovil Celio és Jakov Petrov Sus trogiri nemesek kezdeményezésére. A török megszállás és a karbantartás hiánya miatt már a 17. században nagyon elhanyagolt állapotban volt. A régészeti kutatás után az elpusztult fatetőt rekonstruálták, és a talált gótikus „MATHEUS” feliratot a templom belsejébe vitték.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]