Humac (Jelsa)
| Humac | |
 | |
| A falu temploma. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Jelsa |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21465 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 322 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 08′ 33″, k. h. 16° 45′ 27″43.142500°N 16.757500°EKoordináták: é. sz. 43° 08′ 33″, k. h. 16° 45′ 27″43.142500°N 16.757500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Humac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Humac falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 48 km-re délkeletre, Jelsától légvonalban 5, közúton 11 km-re délkeletre, a Hvar sziget középső részén, a szigetet átszelő 116-os út mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Hvar szigete már a újkőkorszakban lakott volt. Az itteni élet nyomai az i. e. 3500 körüli időkig vezetnek vissza, amikor a hvari kultúra virágzott itt. A kultúrát a Grapčeva-barlangban talált leletek alapján azonosították, melyek ma a hvari városi múzeumban találhatók. A barlang Humac határához tartozik, a falutól mindössze 2 km-re délnyugatra, a sziget déli lejtőjén 239 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Humac a 17. századra népesült be. Neve halmot, dombocsát jelent. Vrisnik falu határához tartozott, melynek lakói főként állatokat tartottak és mezőgazdasági munkákat végeztek itt. Házai kőből épültek. A szigettel együtt a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A 20. század elején felépült Szent János és Szent Pál tiszteletére szentelt temploma. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A 20. század közepétől lakói a szőlőtermesztés mellett a levendula termesztésére tértek át. 1991-től a független Horvátország része. Az 1970-es évek óta nincs állandó lakossága, de egykori lakói és leszármazottaik minden év június 26-án egybegyűlnek a Szent János és Pál fesztiválra, ahol felelevenítik régi hagyományaikat. A településen a nyári turistaszezonban étterem működik.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 122 | 115 | 75 | 0 | 0 | 0 | 0 |
(1948-ig Vrisnik része volt, 1981-től pedig nincs állandó lakossága.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falutól 2 km-re délnyugatra található a nevezetes Grapčeva-barlang. A faluból kiindulva a gyalogúton keresztül közelíthető meg. A mediterrán térségben a barlang az egyik legjelentősebb neolitikumi lelőhely, a hvari kultúra bölcsője. A barlang két nagyobb részből áll. A bejárati folyosó hosszúsága14 méter, szélessége 5 méter. Belül egy nagyobb terem található, mely mintegy 22 méter hosszú és 22 méter széles. Rendkívül gazdag sztalaktit és sztalagmit oszlopokban, melyeket a belső megvilágítás tesz még látványosabbá. A barlang 1964-óta természetvédelmi terület.
- A település régi kőházai jó állapotban maradtak fenn, a népi építészet egyedülálló alkotásai. A legrégebbi épületek a szakemberek szerint a 13. századból származnak. A horvát kulturális örökség részei.
- Szent János és Szent Pál tiszteletére szentelt temploma a 20. század elején épült, mellette temető található.
Egyesületek
[szerkesztés]A "Humac" egyesületet az 1930-as években alapították. Vezetője az itteni egyetlen étterem tulajdonosa Jakov Franičević. Célja a település kulturális és természeti értékeinek, hagyományinak megőrzése, a helyi turizmus fejlesztése.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Jelsa község hivatalos oldala (horvátul)
- Jelsa turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Hvar települései – Humlac (angolul)
- Hvar települései – útikalauz (horvátul)
- Humac etno-eko település (horvátul)
