Őszi séta a ...

Folytassuk hát az őszi sétákat.

Már persze aki velünk tart!

Velem és Zsömivel. Ezúttal a Dunára. 
Vasárnap délelőtt még csodásan sütött a nap, kellemesen langyos volt a levegő. Tettünk hát egy nagy sétát családostul a Duna mentén, betekintettünk az ártérre. 

Sokan élvezték a kései jó időt, a part tele volt sétálókkal, kocogókkal, kerékpározókkal a vízen is volt forgalom nem csak nagy hajóval, motorossal, de evezősökkel is szép számmal. Sokan horgásztak -én most nem- viszont fogást nem láttam. Rengeteg ezen a szakaszon a vadkacsa és csapatostul "járják" az ártéri füzest a vetésiek is. Gyűjtik a dögöt halból, kagylóból, de lecsapnak minden ehetőre amit hoz a víz. Nem tudom, hogy ezek az acélkék köpönyegesek "bevándorlók", vagy egész éven itt lakók, a köztük lévő szürke dolmányosok bizonnyal helybéliek.

A növényzet már természetesen itt is az ősz színeit hordja magán és teszi színesebbé a természetet. A Duna vízállása eléggé alacsony -legalább is az én szememnek- elfér majd a mederben bőven az őszi esőzések adta csapadék és a tél eleji még a be nem fagyott vízbe hulló elolvadó hó. Lehet, legközelebb már itt is jeges világban fotózom a partot!