Zaránd (település)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Zaránd (Zărand) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Zaránd |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317415 |
| SIRUTA-kód | 12821 |
| Népesség | |
| Népesség | 1394 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 18,29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Terület | 76,2 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 24′ 54″, k. h. 21° 38′ 35″46.415000°N 21.643000°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 54″, k. h. 21° 38′ 35″46.415000°N 21.643000°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zaránd (románul Zărand) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Aradtól 39 km-re északkeletre, Kisjenőtől 16 km-re délkeletre, Pankotától 10 km-re északnyugatra, a Fehér-Körös bal partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve az ősi magyar Zaránd személynévből való, mely a szláv Svaran személynévből származik.[2]
Nagy Géza szerint a Zaránd név jelentése arany.[3]
Története
[szerkesztés]1150-ben Zarand néven említik először. Egykori vára a Fehér-Körös és a Csiger összefolyásánál volt és 1232-ben már biztosan állott. Várispánság és az azonos nevű Zaránd vármegye székhelye lett. Később azonban elveszítette jelentőségét. Határában több középkori falu is volt egykor. Őstelek nevű határrészén feküdt a középkori Csumótelek és Őstelek, amelyek 1596-ban pusztulhattak el. Északnyugatra Harkálypuszta helyén állt Haraklyán falu, amely ismeretlen okból néptelenedett el. A középkorban az azonos nevű vármegye székhelye, később jelentősége megszűnt, a megyeszékhely Körösbánya lett.
A 16. században két részből, Magyar- és Tótzarándból állott. 1508-ban és 1515-ben megyegyűlés színhelye volt 1566 után török közigazgatási központ. 1876-ban a vármegye területét is felosztották Arad és Hunyad vármegyék között.
1910-ben 3484 lakosából 3144 román és 168 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.
1992-ben társközségeivel együtt 2733 lakosából 2469 román, 254 cigány, 4 magyar és 1 német volt.
A 2002-es népszámlálás szerint 1429 lakosa közül 1280 fő (89,6%) román, 137 (9,6%) cigány, 6 (0,4%) ukrán, 4 (0,3%) szlovák, 2 fő (0,1%) pedig magyar.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Itt született 1888-ban Déri-Deheleanu Gyula (eredeti nevén Iuliu Deheleanu) művelődéspolitikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Kiss Lajos
- ↑ Nagy Géza (1890): A Zaránd név eredete. Ethnographia 1 (3): 211–212.. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 14.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
