Sajtény
| Sajtény (Șeitin) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Sajtény |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317315 |
| SIRUTA-kód | 12215 |
| Népesség | |
| Népesség | 2801 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 22 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 41,93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 91,5 m |
| Terület | 66,80 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 06′ 33″, k. h. 20° 50′ 24″46.109098°N 20.839888°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 33″, k. h. 20° 50′ 24″46.109098°N 20.839888°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sajtény (románul: Șeitin, szerbül: Sajtin) falu Romániában Arad megyében, Aradtól 35 km-re nyugatra a Maros jobb partján. Nevét onnan kapta, hogy hajdani marosi sószállítók lakóhelye volt.
Története
[szerkesztés]A honfoglalás kori közeli Marosvárhoz tartozó magyar temetőt fedeztek fel itt. Egy megdúlt férfisírban a tarcali díszövhöz hasonló veretek, lemez karperec és pántgyűrű került elő, egy másik, szegényesebb sírba pedig csak „szaltovói típusú” csuprot mellékeltek.
1138-ban Sahtu, majd 1221-ben villa Soth néven említik. Csanádi püspöki birtok, majd 1552 után a gyulai várhoz tartozott. 1566 után a töröké, de 1596-ban a tatárok ezt is elpusztították és 1626 előtt déli szlávokkal telepítették újra. Szemlak felé eső határában volt egykor Salánk falu, mely 1695 körül pusztult el végleg.
1910-ben 4965 lakosából 4490 román, 251 szlovák és 154 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Csanád vármegye Nagylaki járásához tartozott. 1992-ben 2713 lakosából 2551 román, 115 cigány, 11 magyar és 1 német volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
