Ugrás a tartalomhoz

Libickozma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Libickozma
Libickozma címere
Libickozma címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Gábor (független)[1]
Irányítószám8707
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség31 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség1,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 24″, k. h. 17° 31′ 57″46.523381°N 17.532439°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 24″, k. h. 17° 31′ 57″46.523381°N 17.532439°E
Libickozma (Somogy vármegye)
Libickozma
Libickozma
Pozíció Somogy vármegye térképén
Libickozma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Libickozma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Libickozma község Somogy vármegyében, a Marcali járásban. Lakosságszámát tekintve a megye és a Dél-Dunántúl legkisebb települése.

Fekvése

[szerkesztés]

A falu Belső-Somogy északi részén található a Marcalit Kaposvárral összekötő vonalon, az egykori "legrövidebb" út mentén, mintegy 20 kilométerre a Balaton déli partjától. Ma egyetlen szilárd burkolatú úton, a 6703-as útból kiágazó 67 128-as számú bekötőúton lehet elérni Somogyfajszról, de a környező erdőkön számos járható földút vezet keresztül, melyeken Pusztakovácsiból, Marcaliból (Boronka), Mesztegnyőről és Nagybajomból is meg lehet közelíteni.

Története

[szerkesztés]

Libickozma Lybycz és Kozma egyesüléséből jött létre, mindkét falu létezett már a 14. században. A földbirtokosok gyakran váltották egymást, mivel a terület homokos talaja nem kedvezett, s ma sem kedvez a földművelésnek, a határban eredő Koroknai-vízfolyás és az Aranyos-patak azonban alkalmas volt malmok működtetésére (a címer is utal erre), melyeket bukógáttal felgyorsított víz hajtott. A molnárairól híres község lakosait ezért „bukógátiaknak” hívták egykor, s hívják elvétve még ma is.

A 18-19. században erdőségei miatt a környék betyárok kedvelt búvóhelyéül szolgált. A rengetegben álló csárda horvát gazdája, Pirók Márton (Marcin) maga is üzletelt a betyárokkal: mint mondják, még Sobri Jóskával is.

Az 1930-as évekre a falu népessége – a hozzátartozó kisebb falvakkal és tanyákkal együtt (Szőkepuszta, Kopárpuszta, Háromház, Feketeberek) – elérte maximumát, az 1055 főt.

A lakosok létszámának jelentős növekedését az is elősegítette, hogy 1920-ban gyülekezetplántáló baptisták költöztek Szőkepusztára Soltvadkertről, Kiskunhalasról, Gyomáról, Szadáról. A Bonyhádi Bank a jelzáloggal terhelt nagybirtokot fölparcellázta és eladta. A betelepülők földeket vettek, házakat építettek. Kezdetben az uradalmi birtok egyik épületében - amelyet a vadkerti Menyhárt Béla vásárolt meg - tartották az istentiszteleteket, majd 1931-ben felépítették azt a kéttornyú kápolnát, amelyet Marosi Béla fiatal baptista építész tervezett. A bemerítéseket a közeli Aranyos-patakban végezték. A gyülekezet jelentős gyarapodásnak indult, olykor egyszerre 20 fehérruhást is bemerítettek. Jelentős volt a vasárnapiiskolai, a zenei és az énekkari munka is. Első lelkipásztoruk Soós Simon volt. A templomépítést 1931. április 16-án kezdték és abban az évben szeptember 8-án megnyitották. A második világháborúban istállónak használták, a templom használhatatlanná vált. A felújítást 1945 nyarán kezdték és 1946 őszén másodszor avatták fel. A környező lakóházak is romos állapotba kerültek. A téeszesítéskor az imaházat gabonaraktárnak használták, a kisteremben permetszereket tároltak. A művelésiág megváltoztatása után lebontását tervezték. Jóföldi Gábor lelkipásztor javasolta Rékasi Csaba fiatal építésznek, hogy vásárolja meg, mivel erre nem volt mód, bérbe vette és később a Kaposvári Baptista Gyülekezet tulajdonába került. 2006-ban a Baptista Egyház a Napsugár Gyermekmentő Alapítványnak adományozta. Az Alapítvány restaurálta, így került sor a " Zarándok Kápolna " harmadik felavatására 2007. július 29-én. Az avatáskor Horváth Gábor polgármester és dr Almási Mihály lelkipásztor vágta át a nemzeti színű szalagot.

A század közepétől a lakosságszám villámgyorsan kezdett csökkenni úgy, hogy mára a falu mindössze 45 állandó lakost számlál, ezzel megszerezve Somogy vármegye és a Dél-Dunántúl legkisebb lélekszámú településének címét. Az elnéptelenedés oka, ahogy más dunántúli ún. aprófalvak esetében is, a kedvezőtlen mezőgazdasági feltételek, s azoknak még kedvezőtlenebb kezelése (TSZ-esítés). Ellenhatásként jelentkezik ugyanakkor, hogy az 1980-as évektől egyre több külföldi (főleg német), illetve városbeli vásárol telket Libickozmán a nyugalom és a gyönyörű természeti környezet miatt, és beruházásaikkal javítják az infrastruktúrát. Régóta van már a faluban teniszpálya, az utóbbi években pedig – a falusi turizmust elősegítendő – halastavat alakítottak ki a kertek alján, és egy erdei panzió is épült.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterek

[szerkesztés]
1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-'24 2024-
'90-'92 '92-'94
Czuring
József 		Horváth László Samu Ferenc Horváth Gábor
– – – –
Bővebben: Polgármester-választások Libickozmán

A község első polgármestere a rendszerváltás után Czuring József lett, ám ő két évvel a hivatalba lépés után meghalt, ezért a településen 1992. december 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani.[3] Az ekkor a falu élére álló Horváth József 1994-ben is elnyerte a többség bizalmát, 1998-ban viszont már nem jelöltette magát. Utódja két cikluson át Samu Ferenc lett; 2006 óta pedig megszakítás nélkül Horváth Gábor a község első embere.

Ritka eset, hogy a 2010. október 3-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki a két jelölt között: mindketten 20-20 érvényes szavazatot kaptak.[4] Az emiatt szükségessé vált időközi választásra 2010. december 18-án (rendhagyó módon szombati napon) került sor, ezen a hivatalban lévő polgármester, Horváth Gábor az érvényes szavazatok 62,07 %-át szerezte meg, amivel megőrizhette tisztségét.[5]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
31
27
28
28
44
32
31
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,4%, református 3,7%, felekezet nélküli 7,4% (18,5% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 65,9%-a vallotta magát magyarnak, 13,6% németnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,8% volt római katolikus, 4,5% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus (61,4% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu egyetlen utcájában számos régi vályogház látható, jellegzetes az aszfaltút és a házsor között húzódó széles fűsáv. Az utca végén lévő kápolnát 1920 körül építették, rajta a második világháborúban elhunyt hősök emléktáblája áll (az erdőben húzódott 1944-ben a front). Ugyancsak a '20-as évekből származik a szőkepusztai kápolna, mely évente néhányszor baptista istentiszteletnek ad helyet. A Kopárpuszta felé vezető úton áll a „Képes fa”, melynek odvába egykor hálából Szűz Mária-képet tett az erdész, mivel alatta ápolták, mikor rosszul lett. A fát azóta nagy becsben tartják a helyiek, s gyakran imádkoznak alatta.

A fentebb említett szőkepusztai kápolna ma már 2007. július 29-től felújított állapotban megtekinthető. Az egykor itt élt baptisták és leszármazottjaik minden év július utolsó vasárnapján megemlékező istentiszteletet tartanak.

2008. július 27-én dr Almási Mihály a Pesterzsébeti Baptista Gyülekezet lelkipásztora és Horváth Gábor polgármester felavatta a Napsugár Gyermekmentő Alapítvány gyermektáborát.[16]

Természeti környezet

[szerkesztés]

A falut nagy kiterjedésű erdőség fogja közre. A község címerében is látható erdei ciklámen nagy tömegben fordul itt elő, akárcsak tavasszal a hóvirág és a tőzike, valamint számos gombaféle (pl.: őzláb, vargánya és szegfűgomba avagy „csibegomba”). Az erdő fáit többnyire tölgy, éger és akác alkotja, de van jó pár telepített fenyves is. Mivel a terület mélyen, a Balaton egykori árterén helyezkedik el, a vidék természetes tavakban, mocsarakban és lápokban gazdag, ám a földeket elárasztva a falut is gyakran sújtja a belvíz. Az erdő számos madárfajnak, kis- és nagyvadnak ad otthont, vadászni lehet őzre, gímszarvasra és vaddisznóra is. A Libickozma körüli erdő területén számottevő a (védett) vidra állománya. A falutól pár kilométerre húzódik a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, melyet kirándulókat szállító erdei vasút szel át (Mesztegnyőről indul).

Források

[szerkesztés]
  • Jó Pásztor 2006.szeptember-október 3. évf. 9-10. sz..
  • Jó Pásztor 2007.július-augusztus 4. évf. 7-8. sz.
  • Jó Pásztor 2008.szeptember-október 5. évf. 9-10. sz.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b Az 1992 decemberében megtartott időközi választás végeredményről: „Új polgármester Libickozmán”, Somogyi Hírlap, 1992. december 15., 3. oldal (Hozzáférés: 2021. március 2.) 
  4. ↑ a b Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  5. ↑ a b Libickozma települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010. december 18. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  6. ↑ Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  7. ↑ Libickozma települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. ↑ Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. ↑ Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. december 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  11. ↑ Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  12. ↑ Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  13. ↑ Libickozma települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
  14. ↑ Libickozma Helységnévtár
  15. ↑ Libickozma Helységnévtár
  16. ↑ Az ünnepélyes megnyitó eseményei teljes terjedelemben, az első táborozás történetével együtt olvashatók a JÓ PÁSZTOR ALAPÍTVÁNY LAPJA 5. ÉVFOLYAM 9-10. SZÁM 2008. SZEPTEMBER-OKTÓBER havi internetes oldalakon.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Libickozma&oldid=27443004”