Ugrás a tartalomhoz

Zádor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zádor
Zádor címere
Zádor címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterMicsák Tibor (független)[1]
Irányítószám7976
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség293 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 44″, k. h. 17° 39′ 33″45.962261°N 17.659069°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 44″, k. h. 17° 39′ 33″45.962261°N 17.659069°E
Zádor (Baranya vármegye)
Zádor
Zádor
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Zádor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Zádor (keresztnév).

Zádor község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szigetvártól délnyugatra helyezkedik el, Kastélyosdombó és Szörény közt, közvetlenül a megyehatár mellett.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Kétújfalut Barcs térségével összekötő 5809-es út. A megyeszékhely, Pécs felől Szigetváron és Kétújfalun át közelíthető meg a legegyszerűbben, a 6-os főúton, majd az 5808-as és az 5809-es úton.

Határszélét délen, egy rövid szakaszon érinti még a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út is, de a község lakott helyeit az az út messze elkerüli.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Barcs–Villány-vasútvonal érintette, melynek egy megállási pontja volt itt, Szörény megállóhely. A vonalon azonban 2007 márciusa óta szünetel a forgalom.

Története

[szerkesztés]

Zádort 1332-ben említette először oklevél, Zadur néven. Ekkor a szigetvári főesperességhez tartozott. 1460 körül cseh husziták telepedtek meg a faluban.

Zádor a török időkben sem néptelenedett el, mindvégig lakott maradt. Akkori birtokosai, a Sáfrán és Csire családok a falu templomát is megmentették, köveit nem építették be a szigetvári vár falaiba, mint a környező falvakban tették. A régi templom érdekessége, hogy az úrasztala alatt pincerendszer bejárata bújik meg, amelyből alagút vezet.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

A 16. század végén Zádor János birtoka volt. A 18. században a Batthyány család birtoka lett.

Zádor a 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 603 lakosa volt, ebből 600 magyar, melyből 188 római katolikus, 413 református volt.

A 2001-es népszámláláskor 392 lakosa volt, 2008 január 1-jén pedig 372 lakos élt a településen.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth János (független)[3]
  • 1994–1998: Horváth János (független)[4]
  • 1998–2002: Barics Attiláné (független)[5]
  • 2002–2006: Barics Attiláné (független)[6]
  • 2006–2010: Barics Attiláné (független)[7]
  • 2010–2014: Barics Attila Árpádné (független)[8]
  • 2014–2019: Martinecz István (független)[9]
  • 2019–2024: Micsák Tibor (független)[10]
  • 2024– : Micsák Tibor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
327
318
317
311
293
277
285
293
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 17,7% cigánynak, 1,9% horvátnak, 1,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 19,7%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 12,6% (16,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 18,4% cigánynak, 2,2% horvátnak, 0,7% németnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,8% volt római katolikus, 13,7% református, 1,8% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 17,3% felekezeten kívüli (20,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zádor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zádor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Zádor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Zádor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. ↑ Zádor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. ↑ Zádor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. ↑ Zádor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. ↑ Zádor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Zádor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  11. ↑ Zádor Helységnévtár
  12. ↑ Zádor Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • A Magyar Köztársaság Helységnévtára.
  • Dunántúli Napló.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zádor&oldid=27356984”