Ugrás a tartalomhoz

Berzence

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Berzence Somogy vármegyei nagyközségről szól. Hasonló címmel lásd még: Berzence (egyértelműsítő lap).
Nem tévesztendő össze a következőkkel: Börzönce és Berzenke.
Berzence
A műemléki barokk római katolikus templom, előtérben a Szentháromság-oszloppal
A műemléki barokk római katolikus templom, előtérben a Szentháromság-oszloppal
Berzence címere
Berzence címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállásnagyközség
PolgármesterKeszericze István (független)[1]
Irányítószám7516
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség2262 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület53,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 43″, k. h. 17° 09′ 04″46.211931°N 17.151011°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 43″, k. h. 17° 09′ 04″46.211931°N 17.151011°E
Berzence (Somogy vármegye)
Berzence
Berzence
Pozíció Somogy vármegye térképén
Berzence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berzence témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Berzence nagyközség Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A horvát-magyar határátkelőhellyel rendelkező község közúton Nagyatád, Csurgó és Barcs felől közelíthető meg, vasúton pedig a Gyékényes–Pécs-vasútvonalon. Központja déli részén a 681-es főút halad keresztül, amelybe Barcs-Babócsa irányából a 6801-es út torkollik be, Csurgó-Iharosberény irányában pedig a 6819-es út indul innen.

Története

[szerkesztés]

Berzence nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyháza is volt.

1377-ben Berzencét tartozékaival együtt a Pécz nemzetségbeli Lóránt szerezte meg, akinek utódai magukat innen Berzenczei Lorántfiaknak nevezték. Fia, Berzenczei Lorántfi György1406-ban és 1418-ban új adománylevelet nyert a helységre, mely ekkor vámhely is volt. Fiai, Sandrin és László, 1463-ban egyezkedtek Berzencze és Szenterzsébet fölött. 1468-ban berzenczei és szenterzsébeti kastélyaikat Szenterzsébeti Forster Györgynek idegenítették el. 1473-ban Berzenczei László itteni birtokaiba özvegyét és Szentgyörgyi Vincze Péter özvegyét iktatták be zálogképen. 1477-ben Forster György, Vincze Péter özvegyétől, a nála zálogban levő birtokrészeket visszaváltotta, ezzel az egész helységnek birtokosa lett. 1490-ben Keresztelő Szent János tiszteletére épült egyházát is említették az oklevelek. Forster György 1481-ben Tolnai Bornemisza Jánost osztályos testvérévé fogadta. 1486-ban azonban Forster és neje, Csapi Ilona, szerződésre léptek Nagylucsei Orbán győri püspök királyi kincstartóval, mely szerint Forster a leányát a püspök unokaöccsének, a nyolcéves Ferencnek eljegyezve, megegyeztek, hogy örökösök nélkül leendő kihalásuk esetére birtokaik kölcsönösen egymásra szálljanak, Berzence vára pedig Forster György halála után Ilona asszonyra szálljon.

1550-ben Zalai Kelemen volt a földesura. Szigetvár elestének (1566) hírére az őrség kiszökött a várból, amelyet a török kardcsapás nélkül elfoglalt. A törökök Berzenczét egy járás székhelyévé tették, várát pedig megerősítették. Az 1568-1569 évi zsoldlajstrom szerint az őrség 379 emberből állt. 1571-ben a berzenczei járás megszűnt és a helység a görösgali járáshoz tartozott. Ekkor csak 5 házból állt. 1594-ben Zrínyi György tárnokmester visszafoglalta a várat, de csakhamar ismét török kézbe került. Az 1618-1619 évi zsoldlajstrom adatai szerint a török őrség 349 emberből állt. Az 1664 évi téli hadjárat alatt a keresztény hadak ismét visszafoglalták a várat.

1701-1703-ban Berzence a Szalay család birtoka volt. 1715-ben 20 háztartását írták össze. 1726-ban a Szalay család, 1757-ben Niczky György tanácsos, 1776-ban gróf Niczky Kristóf, 1835-ben gróf Festetics László volt a helység földesura. A 20. század elején herceg Festetics Taszilónak volt a nagyobb birtokosa, akinek itt szép kastélya is volt, csinos vendégházzal. A kastélybeli termek falait Pausinger-féle hatalmas vadászati festmények és erdőrészletek borították. 1758 április 10-én és 1811 szeptember 27-én országos vásárok tartására is szabadalmat nyert a település.

Van olyan forrás, amely szerint 1867-ben Berzencén nyílt meg Somogy vármegye első óvodája,[3] bár más forrás szerint 1866-ban Bálványoson is létesült óvoda.[4]

Berzence egykori és jelenlegi részei

[szerkesztés]

Lankócz neve az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. 1406-ban már két helység; Egyházas és Felrét-Lankócz, melyeket Berzenczei Lorántfi György kapott adományként. 1481-ben mindkét helység Szenterzsébeti Forster György birtoka, aki felerészét Bornemisza Jánosnak engedte át. 1726-ban Felső-Lankócz- és Alsó-Lankócz-puszták a Szalay családé voltak.

Atak falu a mai Lankócz szomszédságában feküdt. Ugyancsak szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben, tehát már plébániája is volt.

Berzence mellett fekszik Vecsernye-puszta is. Neve a középkorban Vecsenye alakban fordult elő és 1454-1498-ban a vránai perjelség birtoka volt.

Berzence szomszédságában feküdt Szenterzsébet is, Lankócz szomszédságában pedig Mindszent. Mind a két falu szerepelt már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is. A török időkben teljesen elpusztultak.

Berzencéhez tartoztak még a következő lakott helyek: Keresztfai-puszta, Perdócz-major, Garics-puszta, György-major (azelőtt Koplaló) és Vadaskerti-major.

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Horvátul a falunak két neve van. A felsőszentmártoni horvátok Brežnjicának, a vízvári horvátok Breznicának hívják.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács Zoltán (KDNP)[6]
  • 1994–1998: Kovács Zoltán (független)[7]
  • 1998–2002: Kovács Zoltán (független)[8]
  • 2002–2006: Kovács Zoltán (független)[9]
  • 2006–2010: Kovács Zoltán (független)[10]
  • 2010–2014: Kovács Zoltán (független)[11]
  • 2014–2019: Kovács Zoltán (független)[12]
  • 2019–2024: Kovács Zoltán (független)[13]
  • 2024– : Keszericze István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2602
2553
2574
2455
2295
2265
2262
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,3% németnek mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,1%, református 2,5%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 3,8% (21,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak és szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,7% volt római katolikus, 3,8% református, 1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]
  • A Festetics-kastély
    A Festetics-kastély
  • A 18. században épült egykori Postafogadó
    A 18. században épült egykori Postafogadó
  • Várdomb
    Várdomb
  • 86 éves Szentháromság-szobor
    86 éves Szentháromság-szobor
  • Kőfaragványok a templom közelében
    Kőfaragványok a templom közelében

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 53. o. (2013). ISBN 978-963-87678-5-1 
  4. ↑ Nagy Zoltán. „Hogy Kaposvárott oskolák álléttassanak...” – Fejezetek a város három évszázados neveléstörténetéből (1715–2015). Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 24. o. (2016). ISBN 978-615-80091-8-8 
  5. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  6. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  11. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  12. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  13. ↑ Berzence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  14. ↑ Berzence Helységnévtár
  15. ↑ Berzence Helységnévtár
  16. ↑ Berzence nevezetességei: a könyvtár. [2014. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 3.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Berzence
A Wikimédia Commons tartalmaz Berzence témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berzence&oldid=27488520”