Ugrás a tartalomhoz

Mozsgó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mozsgó
a templom és a családi bölcsőde
a templom és a családi bölcsőde
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterKovács Zsolt Vilmos (független)[1]
Irányítószám7932
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség866 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 06′ 45″, k. h. 17° 50′ 40″46.112510°N 17.844560°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 45″, k. h. 17° 50′ 40″46.112510°N 17.844560°E
Mozsgó (Baranya vármegye)
Mozsgó
Mozsgó
Pozíció Baranya vármegye térképén
Mozsgó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mozsgó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mozsgó község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szigetvár észak-északkeleti szomszédságában helyezkedik el, a város központjától nagyjából 9 kilométerre. A további szomszédos települések: észak felől Almamellék, kelet felől Almáskeresztúr, délkelet felől Botykapeterd, délnyugat felől Csertő, nyugat felől Szulimán, északnyugat felől pedig Szentlászló.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, a 67-es főútról kelet felé letérve, a 66 119-es számú mellékúton, amelynek elágazásától légvonalban mintegy 1,5 kilométerre fekszik (az út innen még továbbvezet Almáskeresztúr központjáig). A főút több kilométeren át a település nyugati határvonalát követi, és Mozsgó legdélebbi külterületei között ágazik ki belőle a Csertőre vezető 66 121-es számú bekötőút is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Gyékényes–Pécs-vasútvonal szigetvári vasútállomása kínálja.

Története

[szerkesztés]

Mozsgó (Dombó) nevét az oklevelek 1330-ban említették először, Dumburou formában. 1332-ben Dumbro, 1403-ban Mosgow alakban írták.

1330-ban Viszlai Áron volt birtokosa, aki itteni részét átadta Viszlai Gergely fiainak. 1332-ben a Viszlaiak megosztoztak rajta. 1403-ban Dombó, más néven Mozsgó korábbi birtokosául Áron fiait jelölik meg. A zsidó Biedermann család 1896-ban építette fel kastélyát.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Idegen elnevezései

[szerkesztés]

Horvátul a település hivatalos, a szigetvári horvátok által használt elnevezése Možgaj volt, de a drávakeresztúri horvátok Možgovnak hívták a falut.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1990: Kula Józsefné (független)[4]
  • 1991–1994: …
  • 1994–1998: Módenszieder János (független)[5]
  • 1998–2002: Fekete Csaba (független)[6]
  • 2002–2006: Ölbei Mihály (független)[7]
  • 2006–2010: Ölbei Mihály Zoltán (független)[8]
  • 2010–2014: Kovács Zsolt Vilmos (független)[9]
  • 2014–2019: Kovács Zsolt Vilmos (független)[10]
  • 2019–2024: Kovács Zsolt Vilmos (független)[11]
  • 2024– : Kovács Zsolt Vilmos (független)[1]

A településen 1991. január 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] az előző polgármester lemondása miatt.[13] Az 1990 őszén megválasztott polgármester asszonyt ugyanis az összeférhetetlenségi szabályok döntési helyzet elé állították: vagy közigazgatási alkalmazott marad, ami mellett csak társadalmi megbízatásban tölthet be polgármesteri funkciót, vagy főállású faluvezetőként dolgozik tovább.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1016
1005
1005
981
959
868
879
866
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,8%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,5% horvátnak, 1,4% németnek mondta magát (24,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,6%, református 3,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 14,5% (36,4% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 1,4% németnek, 0,9% horvátnak, 0,3% ukránnak, 0,1% szerbnek, 0,1% románnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt római katolikus, 4,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 18% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Biedermann-kastély
  • Biedermann-kápolna és park
  • Barokk uradalmi magtár
  • Ezüsthárs tanösvény
  • Méhesi biogazdaság
  • Néprajzi gyűjtemény
  • Kakasmotívumos falfestmények
  • Szentkút
  • Kopjafa
  • Római katolikus templom és plébánia
  • Világháborús emlékmű
  • A szentkút
    A szentkút
  • A Biedermann-kastély és parkja
    A Biedermann-kastély és parkja
  • A kastély
    A kastély
  • A kastélypark
    A kastélypark
  • Orrszarvúszobor
    Orrszarvúszobor

A mozsgói kakasfesztivál

[szerkesztés]

2011 óta évente rendezik meg Mozsgón a kakasfesztivált, ahol zenei, kézműves- és gasztronómiai programok mellett kakasszépségverseny és különféle vetélkedők is helyet kapnak. Az egyik legnépszerűbb közülük az úgynevezett kakasütés, amikor egy cserépből készült, részben földbe ásott kakasfigura fejét kell leütni. Ez azon az ősi hagyományon alapul, amely az ország több pontján is megjelent különböző formákban: Mozsgón régen húsvét hétfőjén ástak be egy élő kakast a földbe úgy, hogy csak a feje látszott ki, és a bekötött szemű próbálkozóknak egy cséphadaróval kellett leütniük az állat fejét.[17]

Híres emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  6. ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  7. ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  8. ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  9. ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  11. ↑ Mozsgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  12. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 91önkválidőközi nevű lábjegyzeteknek
  13. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  14. ↑ „Időközi választások három községben”, Új Dunántúli Napló, Hungaricana, 1991. január 3., 2. oldal (Hozzáférés: 2020. június 27.) (magyar nyelvű) 
  15. ↑ Mozsgó Helységnévtár
  16. ↑ Mozsgó Helységnévtár
  17. ↑ Mozsgói Kakasfesztivál. Mozsgó honlapja. (Hozzáférés: 2016. július 4.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mozsgó&oldid=27604743”