Tegnap úgy éreztem eljött az ideje...
Eljött az este 7 óra. Nekikészülődtünk a fürdésnek. Előtte pelust le, popsit törölni, olajozni (szerintem szárít...) a hajlatokat, majd irány a kellemesen meleg víz.
Eddig minden ok. Szerintem szereti a vizet, nem sírdogál, nem nyöszörög, csak figyel. Figyel bennünket, a nappalit, a hangokat. Édes :)!
Amint kiveszem a vízből jön a sírás. Alig győzöm betekerni a törölközőjébe. Szüttyög, szipog, görbíti a száját. Érthetetlen...
Majd jön megint az olajozás (kaptunk kutyult patikai testápolót, de az is szárít...), popsikence, pelusozás, öltözés. Itt már alig várja a szopizást, nyitja a száját, cuppog, a két középső ujját dugja a szájába :).
8-kor megetettem, nagy vehemenciával vetette magát rám :).
Szépen elaludt, majd egy óra múlva látom, hogy fájlalja a hasát. Nyűglődik, forgolódik, lábát felhúzza.
Nos, nekem sem kellett több. Találtam a neten jó kis babamasszázs leírást és elkezdtem masszírozni a kis pociját, tornáztatni a lábát. Egy darabig jó is volt, de utána, mintha eltörött volna a mécses.
Felemeltem és azonnal nyitotta is a száját (gondolom, reflex...). Kizártnak tartottam, hogy éhes, hisz nemrég evett.
Elő a cumi és finoman be a szájába. Amíg kézben tartottam a kis testét, addig szépen cumizgatott (furi volt látni a szájában...), de amint letettem aludni, kiköpte a cumit és sírni kezdett.
Hát nem volt mit tenni, szopiztunk. És evett!
Tehát döntsd el anyuka mikor s mikor nyűgös...
Délutánra elküldtem Csabit a DM-be cumit venni (vmit újszülötteknek). Ha majd látom, hogy mégiscsak kell, akkor odaadom. Bár furi érzéseim vannak miatta...
És az ujjszopás :))