Érdekesség / Interesting

Ma reggel gyors üzemmódban (szokásosan...) átfutottam az FB-t és megakadt a szemem a kismamablog bejegyzésén.
Top 10 babajáték képekben.
No, gondoltam ezt megnézem, kinek mi tetszik.
Föntről lefelé nézegettem, 10, 9, 8, .... 1 !!!
Hát mit látok az elsőnél???? Zalánt, amint kópén visszamosolyog és csócsálja az ásványvizes palackot. :))))
Hát nem édes :).

A kalapács / The hammer

No nem igazi... :), hanem játék. De még milyen! Csörög, pörög és zörög sok színes golyóval. Izgalmas (persze Zali számára)! Egy ideig el van vele :)

No, ezt most megkóstoljuk... :)

Hmmmm... Nem fini, de az enyém... :)

Habtapi / "Playground"

A minap vettünk a Praktikerben (!) puha polifoam puzzlecsomagot, habtapinak hívják mindenütt (nekem furi volt elsőre :)). Olcsóbb mint a többi helyen és klassz!
Most már kúszhat, mászhat (persze ha akar :)) a kis Mazsolám.

Azok a pici lábak... / Those little legs...

Tegnap reggel arra ébredtem, hogy csend van, semmi nyöszörgés, semmi hangoskodás. Oldalra néztem. És mit látok!?...
Z fent van, egész arca mosolyog és kis kezével játszadozik a lábujjaival :).
Hát megtalálta!
Amikor már észlelte, hogy nézem, akkor felém fordult és hangos nyüszivel jelezte, hogy "anyaéhesvagyokmár" :).
Édes volt!

Egy pár kép / Just a few pics

Csak feküdtünk a játszószőnyegen és kattintgattam :)...
Nagyon profin néz a lencsébe :)

Az én anyucim, igen :)

Kukucs... :)

Elgondolkodtam...

Jó kis hangja van...

Ó, túl sok lett a nyál...

Jé, jó ez a film...

Tegnap / Yesterday

Tegnap kellemesen tellt a nap. Mindhárman együtt, itthon, pihenésben, napsütésben. Szóval jól érzetük magunkat.
Mígnem...
Este rokonok jöttek. Addig a kis Mazsolám teli szájjal vihorászott, de amint megjelentek a rokonok és szerették volna átvenni, babusgatni, Zali nagy ordításba kezdett.
Apja átvette, persze nála sem nyugodott (no ilyen sem volt még...), így átvettem és azonnal csend lett.
Anyás lett! Nagyon!
Hát igen, hétközben nincs inger, ketten vagyunk itthon, nem megyünk sehova (Csabi nem szereti, ha ketten elindulunk vhova, félti...).
Most már muszáj lesz kimozdulni, mert így idegenkedik mindenkitől, mindentől és azonnal sírni kezd.

Áááá

Nagy boldogsággal bejelentettem a minap, hogy bizony, már 5 hónaposak lettünk és csak icereg-ficereg-dumál-nevetgél-nézelődik-érdeklődik stb.
De azt is ide kell írnom, hogy míg érdeklődésben nincs hiány, addig megérkezett a félős korszak is az életünkbe.
Nem gondoltam volna, hogy az én mindenkinéljólérzemmagam Mazsolám egyszercsak elér egy határt és onnantól kezdve amint meglát egy idegen arcot 15 perc és sír, mit sír..., ordít.
Az úgy történt, hogy ugyebár írtam az előző bejegyzésben, hogy elszaladtam a fordrászhoz és rohanni kellett vissza, mert sírt manócska, hogy éhes. (Hát ezt már akkor sem igazán akartam elhinni, de ráhagytam apjára, hogy éhes, hát etessük. Persze manócska eszik, igazi fiú, csak az a nagy poci... Most már tudom, hogy nem volt éhes, csak anya hiánya volt...).

No szóval. Szombaton az említett névnapozás, hétfőn pedig úgy gondoltuk Apával, hogy rábízva Z-t az egyik nagyira kiruccanunk egy kicsit kettesben és megebédelünk vhol... Hát ahogyan azt Mi, szülők elképzeltük (Aludj csak, én álmodom :)))).
Elindultunk itthonról, semmi gond. Az autóban szépen elszunyókált. A helyszínre érve ki a kocsiból, be a házba. Ott is szunyókált még, de hát vhogy csak le kell vetkőztetni, mert besül a kis hordozóba. (Lehet ezt nem kellett volna, megbolygatni a kis álmát...)
Levetkőztettem, lefektettem az ágyra. Még ott mosolygott is, persze jöttek a rokonok, cirógatták, gügyögtek hozzá és ezt már nem bírta tovább. Elszakadt a cérna és nagy ordításba kezdett.
És csak ordított és ordított és ordított. 3,5 óra hosszat...

Utóbb rájöttem, hogy az lehetett a baj, hogy egyrészről vhol a kis fejében összeállt a kép, hogy idegen helyen van, és ilyenkor általában anya és apa lelép egy kis időre (volt, hogy ott hagytuk - addig aludt - és kiruccantunk vásárolni ketten). Másrészről idegen arcok / emberek birizgálják.

Az említett 3,5 óra 5-5 perc nyugikkal telt. Annyira felhergelte magát, hogy akárhogyan forgattuk csak nem akart megnyugodni. 2,5 óra elteltével kicsit nyugodni látszott, bealudt. Már 30 perce aludt, amikor is gondoltuk már nem lehet gond és készülődni kezdtünk. Emeltem a kabátom és már az egyik ujja a kezemen, mikor rámnézett és megint megindult az áradat.
(No, nem megyünk sehova!)
Levettem a kabátot (ja, nem is nagyon kellett levenni, hisz csak az ujja volt rajtam :)) és már megint nem lehetett mit kezdeni Z-vel. Ordít!
Gondoltam egy nagyot és levettem a pulcsimat, leöltöztettem Mazsolát és szorosan magamhoz öleltem, betakarva a kis hátát a takarójáva.
Nem mondom, hogy azonnal csodaszer, de 5-10 perc után kezdett nyugodni és már mosolygott. Gondoltam ok, akkor leteszem. Hát nem, megint rákezdett és már a sok sírástól a haza is kuruttyolni kezdett. Infacol nincs, mert már minek, úgysem fáj a hasa... Csabi gyors elszaladt a patikába vett egyet. Beadtuk és a szelek kezdtek távozni (egy kis masszázst követően).
No, így nyugtattam meg a további 1 órában. A végére a kezem, hátam, mindenem sajgott. De Z-ért mindent :)))). (Tanulva ebből az esetből, legközelebb MINDENHOVA viszem magammal a kendőt!)

Megnyugodva (megnyugtatva) felöltöztünk, be a kocsiba és irány haza. Este 7-re értünk haza. No itton aztán tovább folytatta a szunyókálást mintha mi sem történt volna. Persze fürcsizni már nem mertünk, enni nem evett (az első eset, hogy délután fél 2-től éjfél 12-ig semmit nem evett....). Be az ágyba és aludt, míg én is bementem az ágyba és akkor (éjfélkor) megetettem.

No, ez a nap kicsit kikészített bennünket! Még ilyen nem volt, hogy sehogyan semmivel nem lehetett megnyugtatni....

--*--

És a múltkorában elmaradt kép :)

Milyen tököt faragtam?

Egy kérdés... / Just a question

Mostanában nem bírok vele...
Egész nap pakolgatni kell. Ugyanis ha egy helyben van, akkor teljes erőből felnyomja magát. Kinyomja a pihenőszékből, a hintából, az ágyról a popsiját.
Mi lehet vele? Van valakinek vmi hasonló tapasztalata?
Ma reggel is így zajlott a 7-8-ig tartó időszak, amikor is megunva beleraktam az elemes hintájába. Beszunyált. :)
De hogy miért csinálja ezt? Nehéz így a nap...

Oldalt :) / Turn left

2011.10.21. (péntek) nevezetes nap lett minálunk :).

Épp sütöttem a palacsintákat a konyhában amikor oldalra nézek és mit látok..., Zali az oldalán a játszószőnyegen.
Annyira meglepődtem! Ugyebár eddig jól titkolta, hogy Ő erre is képes. (Korábban már említettem, hogy egyik hétvégén már megfordult az ágyon az apjának, de betudtam annak, hogy csak az ágy lejtett...)
És forgolódott, hangosakat kacarászott és élvezte.
Megfigyeltem. Rájött, ha a két lábát felemeli egyszerre, akkor lendülettel átfordulhat. Okoska :)

Amit még nagyon élvez, amikor megfogom a két kezét és bíztatom, hogy gyere Zali, akkor hasizomból felül. Nagyon ügyes! :)

Hason max 3 percet van el. Nem is tudom miért nem díjazza...

A hétvége és a sapesz / Weekend and the baby hat

A hétvégén kimozdultunk Z-vel. Szombaton az egyik, vasárnap a másik nagymamit látogattuk meg.
Szombat volt az a nap, amikor egy kis időre le is "passzoltuk" a kis Mazsolát. Kiugrottunk a városba egy kicsit nézelődni (csak kettecskén, Csabi és én). Jó volt... :)
Mire visszaértük már megint ölben rázták a kis fenekét :). (Egy kicsit úgy érzem el lesz kapatva... De hát ennyi jár :))
Estére már nem igazán éreztem jól magam (lehet megfáztam, remélem nem komolyabb).
Vasárnap egy kicsit távolabb mentünk az otthonunktól. Zali jól viselte az autóutat, de valamit ki kellene találni az öltözködésre is.
Ugyebár mikor elindulunk akkor fúj a szél és hűvös van. Felöltöztetem rendesen, kabát, sapi. Majd az autóban már jóval melegebb van. De mivel be van kötve nehezebb levetkőztetni. Mikor kiszállunk, akkor talán már be is aludt és fel kellene öltöztetni (min. sapesz)... Jaj, ez annyira bonyolult!
Ti hogy oldjátok meg?
És még csak most jön a zord tél...

Ja, és a hétvégén gyorsan összeütöttem egy sapeszkát Z-nek. Ugyanis észrevettem, hogy a kapott 60db kissapkát már jócskán kinőtte. :)
Így fogtam egy meglevőt és ráhagytam plusz 1-1cm-t körben, átmásoltam egy anyagra, körbevágtam, levarrtam és tadaaaaa! Kész a sapi :) Az összidő kb 10 perc... :) (No és mégse került 1800Ft-ba... Mert hát ennyi egy kicsike fejfedő.... Pénzrablás!)

Felavatva :)

A harci helyezet / Nowadays...

Tegnap hisztimazsola volt Z. Egész nap nem találta a helyét. Legalábbis megtalálta volna, ha hagytam volna magam mellette :).
5 percre sem tűnhettem el a szeme sarkából, mert rögtön rázendített. Így jöttem-mentem intézkedtem és közben oda-oda gurultam, hogy lásson :).
Este fogászhoz kellett mennem, így Apa maradt otthon vele. Nem készítettem fel előre, hogy mi vár rá és mire hazaértem már dagadtak az erek a homlokán... :) Alig voltam oda 50 percre, de Apuci kifeküdt.
No, hazaérve cipőt ledobva gyors rohantam is a kis Mazsolát átvenni, aki persze meg is nyugodott.
Ez egy ilyen anyucikanap volt :). (Remélem azért nem sűrűn lesz ilyen...)

Hát nem édes... Még álmában is gondolkodik. :)

Nagybevásárlás és a méhek... / Bees and the shopping

Kép forrása: internet

Ez a bejegyzés most nem Zaliról szól, de annyira poénos (most már...), hogy ide írom. :)
Tegnap vendégeket vártunk (Csabi munkatársai jöttek babanézőbe), így 11-kor elindultam bevásárolni.
Megpakolt, nagy bevásárlókosárral indultam ki, hogy majd gyorsan átpakolok az autóba és indulhatok is haza, de hát nem megy minden úgy ahogyan azt elterezzük.
Már a végén jártam (1 10-es tojás, italok, kenyér,...), egyszer csak látom egy méh/darázs (nem tudom megkülönböztetni, de nem is akartam... :)) belőtte magának a tojástartót. Először csak kívülről tapogatta, majd belemászott, majd...
Mintha hívná a többieket, vezényszóra meg is jelent először egy, majd kettő, majd három, ... majd 15 kicsiny sárga.
Én meg ott álltam az autó mellett és ledermedten néztem amint megtámadják a már majdnem kipakolt kosarat.
Nem tudtam mit is csináljak, így felhívtam Csabit. Most mit csináljak?
Erre ő: Hogy veled mindig történik valami? Már tudom, ha kimégy a városba a telefonnak mindig nálam kell lennie. :))))
(No, hát ez nem az én hibám, valszeg nem én hívtam őket oda! :))
Ugrasztotta az apját, hogy jöjjön értem, és az egyik munkásemberét is. :)
No, én meg ott szobrozot már jó ideje, mikor mellém ért egy nő a saját kosarával és kezdett pakolászni az autójába. A sárgák átszálltak az ő kosarása, de ő nem foglalkozott annyit velük mint én.
Így mire megérkezett a felmentősereg elhúzták a csíkot a kis csíkosok :))).
Nem is kell mondanom, hogy tiszta hülyének néztek. Tiszta hülye ez a nő, hogy kiakad egy-két (mondom 15!) méh miatt (gondolták ők).
Végül hazaértem, Csabi meg csak somolygott....
Így lett a röpke 1 órás bevásárlásból majd 2 órás túra. :)

Nagy dolgok :) / What happened....

Egyik este felpakoltam Zalit a pelenkázóra, hogy tisztába tegyem.
(Már egész nap erőlködött, fájt a pocakja...)
Kibontottam a pelusból és elkezdtem törölgetni a popsiját.
Hallom ám, hogy vmi nem stimmel és épp hogy félreugrottam már jött is.... :)))) Nagy durranás és lelőtte a szemközti szekrény (fél méter :)) alját és a parkettát :).
Úgy meglepődtem, hogy elkezdtem nevetni, persze Zali is kuncogott tele szájjal...
Jött Apa és csak nézett. Hát ez hogy történt? :)))
No, Zali megkönnyebbült, én meg takaríthattam meg szellőztethettem 1000-rel. :)
(fényképet nem teszek, el lehet képzelni :))))

Kiruccanás / Outdoor

Hétvégén anyáéknál jártunk. Még ilyen hosszú (15km :)) úton nem jártunk így együtt. Persze hamar bealudt az autóban, de odaérve elemében volt. Járt keze-lába :). Persze nem bírta sokáig a távollétet, meg meleg is volt, így hamar indultunk is vissza.
Itthon már folytatta is a nagy szundit. :)

2 hónapos / 2 months

Rég jártam erre, de nem azért mert nem történik semmi... Sőt! Minden napra van valami, ami leköt (vagy inkább aki leköt). :)
Nem is tudom mit csinálnék Zali nélkül :).
A kis csöppem (már igazán nagy legény) fejlődik, növekszik mint az esőn álló gomba.
Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy kinőtte az újszülött pelust, így vettem eggyel nagyobbat a kis fokhagymagerezdekre :))).
Már el kellett tennem 1-2 bodyt is. Picit rövidek lettek :).
Hát igen, táplálkozik serényen, így van is miből fejlődnie.
A legutóbbi méredzkedés alkalmából 4980g-ot mértem. Már érzem a súlyát a karjaimban 1-1 büfiztetés alkalmával :).
Egyre kevesebbet alszik nappal (no és éjjel is). Mostanában rászokott, hogy fürdés után rögtön szopi (akármikor is evett előtte, pl. 30 perccel előtte megtankol, akkor is éhes fürdés után :). Igazi pasi!). Hajnaltájt is 2x kel, fél 2-kor és fél 5-kor (ami Apának kevésbé jó... :), mert Ő 6-kor ébred, vagy legalábbis kikel az ágyból :)).
A cumi állandó lett az életünkben. Szeretjük is, van belőle már 4 is (de kell is, mert van hogy olyan messzire köpi... Nem is tudom hogyan csinálja :)).
A különféle zenéket továbbra is igényli és szereti.
Szereti a társaságot. Ha csak 2-en vagyunk itthon akkor nem túl sokat alszik, de ha vki van nálunk, akkor megmutatja, hogy ő bizony jó legényke és szundikál rendesen. (Lehet többször kellene vendégeket fogadnom :)).
Szeret levegőzni (képes órák hosszat aludni a babakocsiban, pl. legutóbb 10-től du. 3-ig).
Szeret rajtam aludni (ez kevésbé jó) amikor nagyon fáj a pocija. De amint elaludt, lerakom és szundít tovább csíkszemekkel (figyel közben, nehogy eltűnjek :)).
És ami a leglátványosabb, hogy nézelődik, figyel, és koncentrál. Figyeli a hangokat, oldalra fordítja a fejét és lesi mi történik.
Kipécézte magának az este 7-10-ig terjedő időszakot és olyankor sír mint a kismacska. Hihetetlen, mintha nem is Zali lenne. Aki mindig olyan nyugis volt. Alig lehet olyankor megnyugtatni. Semmi nem használ, sem cici, sem ültetés (ilyenkor nem fáj a hasa), sem hordozás (mármint vállon). A kendőzés használ, de sietni kell, mert ha sír, akkor nincs kegyelem, túlpörgeti magát és köhög is. Félelmetes.
No de a legkellemesebb, hogy továbbra is sokat mosolyog álmában és már néha-néha ébren is (főleg Apára) :))).

Hát ilyen a mi kis Zalánunk 2 hónaposan! :)

ui: És készül a Nagy Fotókönyv Zaliról. Remélem sikeres lesz a rendelés.

Egy kis kényeztetés / A little pampering

Most nem Zalit kényeztettem (mert ugyebár Őt minden nap minden percében kényeztetem :)). Most engem kényeztettek...
Február óra nem jutottam el fodrászhoz (akkor is csak azon apropóból sikerült eljutni, hogy Nagy Nap volt :)). És most sem én mentem, hanem házhoz jöttek :).
Csudi jól esett. No, végre!
Persze Zali nem hagyta szó nélkül azt a röpke 1,5 órát sem :). De hát éhes volt a drágám. :)))
Szilvából mézborostyánra váltottam. Már így is tetszik, de még vagy 2 festés és totál befogja :).
Szóval kényeztető délelőttöm volt! (Nekem már ennyi is elég, egy időre :))).
Ilyen volt.                                                  Ilyen lett. (Hamarosan :))

Alszik, nem alszik... / Sleeping or not

No, erre varrj gombot...!
Sikeresen megszoptattam fürdés után, és még időben voltunk. Este 9-re végeztünk mindennel együtt (fürdés, szopi, büfi, hasmasszázs, vállon altatás-nyugatatás).
Irány a kiságy. Hogy én milyen ügyes vagyok. Sikerült.(Gondoltam én.)
Hát, Zali keresztülhúzta számításaimat.

Befektettem az ágyba és rögtön kezdődött is a tekergőzés, nyöszörgés, lábemelgetés. Fájt a pocija, így kénytelen voltam egy kicsit kiemelni és újra és újra masszírozni, emelgetni a lábát. Ezúttal nem sok sikerrel.
Megint éhes lett. (Hogy mik vannak?) Megszoptattam. (Jelzem bőven eszik minden egyes alkalommal, tehát nem is értem, hogyan lehet 1 óra elteltével is éhes.)
Be a kiságyba.
Már azt hittem elaludt, de nem. Ki az ágyból, felvettem. 1 óra múltán már kimerültem, így gondoltam lesz ami lesz, visszateszem és adok neki időt, hogy elaltassa önmagát (olvastam, van akinek bejön).
Nálunk nem jött be. Már nem bírtam hallgatni, hogy nyöszörög. És már hajnali 2-nél jártunk és hulla fáradt voltam, álmos.
Megszoptattam. Be az ágyba, de nem aludt.
Kivettem és odavettem magamhoz a nagy ágyba (tudom, tudom...). Cumi a szájba és 30 perc múlva már aludtunk is. :)
Így keltünk reggel fél 7-kor.
Ez volt az első esténk, ami 3-tól fél 7-ig nyüszi-mentesen telt.

Tudom, ez nem mehet így tovább, de mi a teendő?

Napirend / Order of the day

Ezzel vagyok még csak igazán bajban. Mindenhol azt olvasni, hogy a gyereknek (már az újszülöttnek is) napirendre van szüksége, hogy tudja mi miután fog következni a mindennapokban. Hát igen, belátom és elfogadom valóban szükség van rá.
De hogyan is lehet kivitelezni ezt egy szoptatott babánál?
Hiszen nem állíthatom be, hogy mikor szopizzon. Amikor felébred és éhes, akkor cicire teszem. Ha ez 1,5 óránként van, akkor akkor, ha 4 óránként akkor akkor.
És ebből következik, hogy az esti fürdés nem mindig ugyanarra az időpontra esik. Hol 7-kor, hol 8-kor, hol pedig 9-kor fürdünk.
No és a kiságyba tevés is ennek megfelelően történik.
Hiszen ha 7-kor eszik, akkor még nem teszem a kiságyba, mert tudom, hogy 10 körül még enni fog, így addig marad a nappaliban.
De, ha 8-kor eszik, akkor már tehetném a kiságyba, de mi van ha csak 2 órát bír ki és akkor megint csak 10-kor szopizik.
A 9 óra talán a legideálisabb, mert akkor nyugodt szívvel bepakolom, még ha 11-kor eszik is legközelebb.
(Így volt ez ma is, vagyis még tegnap... 9-kor evett, én meg lefektettem azt hittem legközelebb csak éjfélkor eszik, no nem, 11-kor már követelte a tejcsit... :)).

Ti hogy csináljátok? Mi vált be?

Egy összefoglaló cikk az alvásról. Nagyon jó, de betartható? :)
No és hasznos tanácsok alvás ügyben. (jó az oldal maga is!)