Késő középkori építészet

Visegrád városi rangjáról legutóbb Szőke 1985. 288-291. 10 Balogh 19661. 222.1. jegyzet 11 T udunk egy királyi tulajdonban lévő házról, amelyben Ugali Pál országbírói ítélőm ester lakott, és 1342. m árcius 10-én Károly R óbert neki is adományozta (Dl.10.3365., H O . III. 232.). Egy másik királyi házban 1343-ban a királyi halászok laktak (D1.76703., Zichy okm. 111. 17.). És 1343. február 11-én egy harm adik királyi házat is említ egy oklevél, amelyben ekkor Simon özvegye lakott (Zichy okm. XII. 12.). 12 Az épület egyik falából hamis 13. századi szlavón báni dénár került elő 1958-ban. 13 A kerítés szintjéről Károly R óbert szlavón báni dénárja és egy 14. század eleji festett fehérkerám ia kancsó került elő 1989-ben. 14 A két épületet összekötő támfal mögötti feltöltésből a 14. század első felére keltezhető kerám ia került elő. 15 A háznak két periódusát tártuk fel 1990-ben. A korábbi -valószínűleg Károly Róbert-kori épületnek csak habarcsos padlója és szemeskályhájának patkóalakú tégla alapozása m aradt meg. Később, de még a 14. század utolsó negyede előtt, a házat teljesen m egújították, ekkor készült az általunk feltárt gerendafalvalószínűleg pontosan a régi helyén -és a padlószintet is feltöltötték. A régi kályha helyére új, nagy, téglalap alaprajzú szintén tégla alapozású szemeskályha épült, amit aztán még egyszer átépítettek, egy kisebb, de ugyancsak téglalap alaprajzú kályhává. A faházat és vele együtt a kályhát a 14. század végén bontották le, a királyi palota nagy átépítése során. 16 A visegrádi pénzverőkam arának egyetlen említése ism ert a 14. századból: 1356-ban Szász G ünther pénzverő egy telket vett, amelynek helyét úgy határozták meg, hogy a Szt. László kolostor m ögött, és a királyi kamara előtt fekszik (Bártfai 1938. 66. 345. reg.). Logikusnak tűnik az a feltevés, hogy a telek a királyi palota és a Zách Klára köz m ellett, a Fő utca 73-75-ben 1955-1956-ban részlegesen feltárt tem plom közti beépítetlen területén helyezkedett el. Az itt feltárt templom azonosítása vitatott. Héjj Miklós és Dercsényi D ezső ezt m inden különösebb érv nélkül a város Szűz M áriának szentelt plébániatem plomával azonosították (M M T 5. 1958. 387.), Szőke Mátyás szerint viszont a Szt. László kolostor tem plom a volt (Szőke 1985. 302.). E nézet alapja is m eglehetősen gyenge, hiszen ez abban áll, hogy az 1356-os oklevélben em lített királyi kam arát azonosnak kellene tekintenünk a Fő u. 40. előtt feltárt II. Lajos kori pénzverőházzal.

A szászvári vár a magyar késő középkori püspöki birtokközpontok egyik legjobban ismert példája. Fél évezredes építéstörténete során udvarházként jött létre a 14. század második felében, majd a század végén kastéllyá, a 15. században pedig végül várrá alakították át. A középkor után végig lakott maradt a török hódoltság alatt is, a 18-20. században pedig plébániaházként élt tovább. Változatos történetének emlékeit több évtizedes régészeti kutatások tárták fel, és ezeknek köszönhetően ma frissen helyreállítva egyedülálló emléke a Dél-Dunántúl késő középkori és koraújkori építészettörténetének.

Közép-Európa, és benne Magyarország középkori építésze tének karakterét több természeti és gazdasági természetű körülmény befolyásolta. E régió kevés jól megmunkálható és egyben fagyálló kőanyaggal rendelkezik. A térség vi szonylag csekély mértékű középkori városiasodása miatt kevés és ezért drága volt a kőfaragó szakember is. Más részt e területek éghajlata következtében a téli időszak ban igen sokszor fagypont körül ingadozik a hőmérséklet, ami szüntelen -évente akár több száz -fagyási-olvadási periódusváltással jár. Ennek következményeként pedig a falakba szivárgó víz folyamatosan megfagy és kiolvad, az ezzel járó térfogatváltozása pedig erőteljesen rombolja a fal építőanyagait. E problémák leküzdésére egyetlen meg oldás kínálkozott: a vakolt törtkő, vagy téglafalazatok és a festett faragottkő tagozatok alkalmazása. A vakolat, illetve a festésréteg egyrészt megvédte az épülethomlokzatokat a víz beszívódásától, így a fagyáskároktól, másrészt elfed te az építőanyagok, és a kivitelezés gyenge minőségéből adódó esztétikai problémákat.

A szolnoki egykori gótikus plébániatemplom képének a felidézéséhez rendkívül kevés egzakt méret ismert. A történeti kutatások alapján elsősorban egy hitelesnek tekinthető hadmérnöki rajz adataira támaszkodva valószínűsíthető, hogy az egykori templom egy háromhajós csarnokterű, keleten a nyolcszög három oldalával zárt épület volt. Egykori méreteire egyetlen forrásunk a hadmérnöki ábrázolás georeferált változata, amely szerint az épület kiterjedése mintegy 20x40 méter lehetett.
A Szolnokon fellelhető kőfaragványok átvizsgálása során egy olyan kőelem került a látókörünkbe, amely alapján a jelenleginél élesebb képet alkothatunk az elpusztult épületről. Maga a kő egy 160x60x38 cm-es tömb, melynek két oldala közel 45 fokban lesarkított, a rézsű 30–32 cm-es, a hozzá csatlakozó oldal 18 cm magas. A kőfaragvány egy külső támpillér alsó lábazati részének középső eleme, amely megadja a támpillér alapozásának 160 cm szélességét, valamint a támpillér egykori 110–120 cm körüli vastagságát. Különösebb, a készítés korának és stílusának meghatározására alkalmas tagozata nincsen. Ennek ellenére közelebb visz minket a mezőváros hajdani gótikus plébániatemplomának vizsgálatához. A szolnoki kőelem méretei és formája ugyanis csaknem teljesen megegyezik két közeli gótikus építészeti emlék támpilléreinek lábazati elemeivel. Az egyik a jászberényi ferences kolostor temploma, a másik pedig a fegyverneki egykori plébániatemplom tornya.

A rómaiak magas szintű fürdőkultúrája Eu rópában a birodalom bukásával csaknem teljesen elenyészett. Keleten azonban Bizánc megőrizte az antik fürdőkultúrát, és azok a barbár fejedelmek, akik a bizánci császárt tekintették példaképüknek, a hatalom és fényűzés jeleként maguk is a római-bizánci fürdők mintájára fürdőket építettek palotá ikhoz. így épültek fürdőépületek a VIII. században Nagy Károly ingelheimi, a bol gár cárok pliszkai vagy az Omájjád kalifák szíriai palotái mellé. A következő évszáza dokban Közel-Keleten a bizánci tartományo kat meghódító arabok között a klasszikus kultúra számos eleme közül a fürdőkultúra is gyökeret vert, és továbbfejlődött. Nyuga ton ellenben lassan eltűntek még azok a kis uralkodói fürdőépületek is, amelyek a IX-X. században a szász dinasztia által felélesz tett Nyugat-római Birodalom uralkodóinak pfalzaiban (Werla), a vizigót (Naranco) és lengyel fejedelmek (Ostrów Lednicki) palo táiban még szinte kötelező jelleggel meg épültek. A római típusú magánfürdőkkel csak akkor találkoztak újra az európaiak, amikor a nyugati lovagok megismerték az arab fürdőket, és szentföldi váraikban ma guk is építettek ilyeneket. A korábban csak írott források említéseiből ismert szentföldi keresztes palotafürdők első régészeti emlé keit a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió tár ta fel 2007-2009-ben a johannita lovagok margati várában. A várban több XIII. száza di lakosztályhoz is tartozott fürdő. A leg egyszerűbb egy beépített víztároló edénnyel és vízlefolyóval ellátott mosdóhelyiség volt, de két nagyobb, kéthelyiséges fürdő is fenn maradt. Mindkettőben volt egy kőburkolatos, lefolyócsatomával ellátott mosdókam ra. A vár keleti szárnyának emeletén feltárt fürdő második helyiségében egy falazott kád nyomai kerültek elő. A belső vár kapu-A visegrádi királyi palota helyreállított fürdője (A szerző felvétele) 2 8 5

Castrum, 5. (2007) 65-76. mordovin maxim 1 A jelen cikk a szakdolgozatom egy fejezetének bővített és módosított része. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Ritoók Ágnesnek és Dr. Szőke Béla Miklósnak kitartó segítségükért. A kutatástörténethez l.: Mordovin 2006. 11-12. 2 radnóti 1948. 25. Ez az alaprajz szolgál az udvarház rekonstruált alaprajzának háttereként. 3 MNM Sós -Radnóti 1947. szept. 4. 4 Cs. sós 1969. 5 MNM RT, Cs. Sós ásatási naplója, S1/3. 6 Radnóti hagyaték, egy papírdarabon.

A 15. század közepén Kolozsvár a politikai állásfoglalás művészi eszközökkel való kinyilvánításának a maga nemében egyedi központjává vált. Ezt részben az országos eseményekből fakadó külső tényezők, másfelől pedig a város belső politikai megosztottsága idézte elő. A nagy építkezések korát élő város a korszak bonyolult politikai életének hű tükre lett, a jelen dolgozat célja pedig éppen a politikum és a művészi produktum közötti szoros kapcsolatrendszer feltérképezése.