Biztonsági kihívások a 21. században

2016

Biztonság, szolgáltatás, fejlesztés, avagy új irányok a bevételi hatóságok működésében, 2019

Pro Futuro

Az elmúlt évtizedekben többször felmerült, hogy a különböző technológiai megoldások miként segíthetik egyes normatív, jogszabályban foglalt előírások érvényesülését. A technológiának a jog szolgálatába állítására több konkrét példát is találni, a szerzői jogi digitális jogkezelési rendszerektől kezdve egyes médiatartalmak szűrésén keresztül az adatvédelmi szabályok érvényesülését segítő megoldásokig. E technológiai megoldások fontos jellemzője, hogy igyekeznek ténylegesen megakadályozni azokat a magatartásokat, amelyeket a jogi szabályozás nem tesz lehetővé. Ugyanakkor a jogszabályok sokszor magukat a technológiai megoldásokat is védik, és például azok kijátszását szankcionálják. Jelen tanulmány e gondolati keretrendszerben igyekszik feltárni az információbiztonsági intézkedésekre vonatkozó szabályok, és az ezen intézkedésekkel támogatott titokvédelmi és nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok általános összefüggéseit, így közvetve kijelölni az információbiztonságnak a jogrendsze...

Porta lingua, 2022

A felismerés, mely szerint a külgazdasági kapcsolatok eredményes működését a gazdasági szaktudás, a gazdasági szaknyelvi ismeretek mellett a kultúraspecifikus ismeretek is jelentősen befolyásolják, már az 1920-30-as évek Németországában megfogalmazódott. Mégis hosszú időszak telt el a gazdasági szaknyelv kizárólag nyelvészetinyelvimmanens vizsgálatával, míg 1989/90-ben az interkulturális gazdasági kommunikáció fogalma is megjelent és meghonosodott a tudományban. Az interkulturális gazdasági kommunikáció innovatív kérdésfelvetéseivel multiés interdiszciplináris kapcsolódásokat is életre keltett: a kommunikációtudomány, a pszichológia, az etnológia, a médiatudomány mellett értelemszerűen a gazdaságtudomány is felfedezte a maga számára. A globalizált gazdaság szereplőinek olyan területeken van lehetőségük hasznosítani az interkulturális gazdasági kommunikáció vívmányait, mint a marketing, a vezetés és szervezés, az emberi erőforrás fejlesztése és egyéb vállalati területek. A multi-és interkulturalitás kérdésköre mellett a gazdasági globalizáció másik szembetűnő jellegzetessége az információs és kommunikációs technológiák fejlődése. A 21. századi digitális kommunikációs eszközök használata tovább árnyalja a kultúrák közötti kommunikációról alkotott képet. A tanulmány rövid történeti áttekintés után a téma időszerű kérdéseit vizsgálja.

2017

Apertúra, 2023

Az 1917 című brit film körüli kritikai viták során Steve Rose vetette fel egy új filmes alműfaj megjelenését, melyet ő pacifista háborús filmnek nevezett. Ez az új trend, melyet talán a Ryan közlegény megmentéséig érdemes visszavezetni, egy sor tekintetben változtat a háborús film bevett műfajrendjén, és elválaszthatatlan a kilencvenes években kanonizálódó új, áldozatközpontú történelemszemlélettől. Rose a közelmúltban készült filmek egész sorát említi, amelyek ebbe az új műfajba illeszkednek, köztük olyan nemzetközi sikereket, mint a Dunkerque, A bombák földjén vagy a Fegyvertelen katona. Ebben az új irányzatban a főszereplők ugyan gyakran hősies tetteket végrehajtó férfiak, hangsúlyos lehet a hazaszeretet is, lehetnek felemelő képek a nemzeti lobogóról, ahogy izgalmas harci jelenetek is, ugyanakkor a főszereplők célja életek megmentése, hősiességük legfőbb bizonyítéka pedig az, ha képesek hűek maradni értékeikhez és elveikhez, vagy egyszerűen csak képesek nehéz körülmények között is embernek maradni. Ebben a tanulmányban ezeknek a filmeknek a férfiasságkonstrukcióit igyekszem elemezni, különös tekintettel az őket befolyásoló megváltozott történelmi meta-elbeszélésekre, a 21. századra jellemző új értékrendre és az ilyen típusú filmek főszereplőinek a háborús filmek bevett férfitípusaihoz való viszonyára. Szerző Kalmár György a Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszékének habilitált docense. 1997-ben kapott magyar-angol szakos diplomát a Debreceni Egyetemen, majd egy évig az Oxfordi Egyetemen végzett kutatást, 1999 óta a DE oktatója. Első PhD fokozatát filozófiából szerezte 2003ban, a másodikat irodalomból 2007-ben. Fő kutatási területei az irodalom-és kultúraelmélet, a kortárs európai film és a gender studies. Több mint ötven tanulmány, szakcikk és öt könyv szerzője. Legutóbbi kötetei a Formations of Masculinity in Postcommunist Hungarian Cinema (Palgrave

Kihívások és megoldások a XXI. század pedagógiájában : Válogatás a Pedagógiai Szakbizottság tagjainak a munkáiból, 2021

Tér és Társadalom, 2021

Közlekedéstudományi Szemle, 2021

A hajózás biztonságának növelése a DunaInfoControl ®-modern irányítás bevezetésével A publikáció áttekinti a hazai hajózás biztonságával kapcsolatos főbb kérdéseket, amelyeket az új és biztonságos hajózási műveletek megkövetelnek, hogy képesek legyünk a katasztrófákat elhárítani. Megállapítja, hogy már a valós idejű felügyelet és az aktuális prevenciós beavatkozás eszközei szükségesek a hazai modern vízi forgalomirányítás komplex feladatának ellátásához.

2004