Mindennapi érzelmeink és pénzügyeink

Opus et educatio, 2019

Opus et Educatio 6. évfolyam 2. szám 122 NOVÁKY Erzsébet 50 éves a magyar jövőkutatás-Tanulmányok a jubileum alkalmából Bevezető gondolatok Az Opus et Educatio immár másodszor közöl jövőkutatás témakörű tanulmányokat. 2016-ban (3. évfolyam, 4. szám) a Z generáció gondolatvilágának és jövőhöz való viszonyának témakörét állítottuk középpontba. Bemutattuk a Z generáció helyét a hazai generációk között, és a fiataljaink körében végzett empirikus vizsgálat eredményein keresztül e generáció tagjainak elképzeléseit, várakozásait az elkövetkező10 évre előre tekintve. Választ kerestünk arra, hogy mit tehetünk fiataljaink fizikai-lelki állapotának javítása érdekében, valamint arra, hogyan terjednek el az új infokommunikációs eszközök és közösségek a felsőoktatásban. Milyen jövőalternatívák várhatóak a technikai fejlődés oldaláról és milyen változások észlelhetők a hazai kulturális életben, a kulturáltsági színvonalban-ezek a témakörök is szerepeltek a Tanulmányok rovatban.

Gazdaság és Pénzügy, 2022

Tanulmányunk aktualitását az új típusú koronavírus-járvány hatására megváltozott környezet és a páneurópai Money Week idei programja adja. A Money Week magyarországi programsorozata, a PÉNZ7 2015. évi indulása óta mára közprogrammá vált, hiszen az iskolák és diákok többségéhez eljutott. Az elmúlt hét évben a bankszektor, a kormányzati szervek, az oktatási intézmények és civil szervezetek összefogásának hatására a rendezvény európai szinten is átütő sikere bizonyíték arra, hogy közösségi alapon is lehet sikeres pénzügyikultúra-oktatást, -fejlesztést indítani. A megváltozott környezet szükségesség teszi a pénzügyi kultúrát érintő képzés aktualizálását, új súlypontok kijelölését, aminek egyik lényeges eleme a pénzügyi digitalizációs folyamat eredményességét nagyban segítő technológiai háttér megismerése lehet.

2019

2021

2019

A XXI. század technikai és technológiai fejlődése új kihívások elé állítja a munkaerőpiac minden szereplőjét. A megváltozott igényeknek megfelelően a felsőoktatásnak olyan munkaerőpiaci kompetenciákat kell tudniuk fejleszteni, melyeket elvárnak a munkaadók, illetve amelyekkel értékesebbé és keresettebbé válnak végzős hallgatóik a hazai munkáltatók körében. Olyan készségekre van szüksége a XXI. századi munkavállalónak többek között, mint önállóság, felelősségvállalás, másokkal való eredményes együttműködés – melyek fejlesztéséhez és elsajátításához nem új tantárgyak kialakítása szükséges, hanem a tantárgyak tanítása során új módszertani elemeket kell tudni alkalmazni. A megváltozott elvárások és az új tanítás-módszertani elemek a hallgatók egészséges énképén és önértékelésén alapuló önbizalmát várják el, miközben a generációkutatók szerint az Y generáció önbizalma az, amelyet támogatni kell és érdemes. Kialakulhat-e egészséges önbizalom reális énkép nélkül? Mit tehet a felsőoktatás a...

Mentálhigiéné es Pszichoszomatika, 2007

Az "ôszülô társadalmakban", így Magyarországon is a lakosság öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent az idôskorú emberek jólétének biztosítása, szomatikus, pszichés és szociális szempontból egyaránt. Az idôskor az elmúlás és a bejárt életúttal való szembenézés, "az elszámolás" idôszaka. Ezekre az évekre esik az eriksoni értelemben vett utolsó pszichoszociális stádium, melynek központi feladata személyes életutunk saját vállainkon nyugvó "értelmének" fellelése. Ennek a folyamatnak Erik H. Erikson szerint kétféle kimenetele lehet: egyrészt a személyes felelôsség és a halandóság elfogadását tükrözô, az élettel való megelégedettségben gyökerezô én-integritás, másrészt pedig ennek a felhalmozott én-teljességnek a hiányáról illetve elvesztésérôl tanúskodó kétségbeesés. Az élet végességének elfogadásában a teljes életutunkat átívelôen biztonságot nyújtó kötôdéseink tükrözôdnek. Öregedésünk-és a modern, nyugati társadalmakban ezzel szinte kötelezôen együtt járó szerepvesztés/váltás elfogadása-nagyrészt az életnek jelentést és tartalmat adó értelemteljes cél fellelésének, a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélésének, továbbá az egyéni életúttal, a személyes múlt meghatározó eseményeivel kapcsolatos érzéseink függvénye. Vizsgálatunkban gerontológiai korú (65 éven felüli) személyek három csoportját vizsgáltuk: belgyógyászati osztályon kezelt idôs embereket, szociális intézményben, Idôsek Házában élô idôseket, illetve otthonukban-egyedül vagy családtagjaival-élô, szociálisan aktív, Idôsek Klubját rendszeresen látogató embereket (összesen 75 idôs embert). Vizsgálati módszerek: az Élet értelmébe vetett hit skála, ennek kiegészítéseként a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélését vizsgáló kérdés, és egy általunk összeállított kérdéssor (vizsgálat helyszíne, demográfiai adatok: nem, kor, családi kapcsolatok, személyes élethelyzet szubjektív megítélése, társas aktivitás, szociális veszteségek és az egészségi állapot szubjektív megítélése). A kérdéssorban központi helyet kapott egy, az egyéni életúttal és a múlttal kapcsolatos meg

AZ EMBERIERŐFORRÁS-MENEDZSMENT GYAKORLATA: MAGYARORSZÁG 2021: Cranet kutatási jelentés, 2022

2014

Milyen osszefuggesek figyelhetők meg a kulonboző vallalati jellemzők, a vallalatok merete, tevekenysege, tulajdonosi kore, teljesitmenye es mas jellemzői kozott a mai magyar gazdasagban? Kutatasunkban a „Versenyben a vilaggal” kutatasi program 2013-ban keszult felmeresenek 300 vallalatra kiterjedő mintajat elemeztuk, a resztvevő vallalatok kivalasztott jellemzőit es e jellemzők osszefuggeseit vizsgalva. A nyolc vizsgalt jellemző egy resze objektiv, merhető vagy tenyszerű szempontokra epul (pl. vallalatmeret, tevekenyseg), masok a vallalatvezetők velemenyen alapulnak (pl. a valtozasokhoz valo viszonyulas, a vallalati teljesitmeny megitelese a versenytarsakhoz kepest, a valsag eszlelese). A munka celja egyben olyan vallalatcsoportok, kategoriak kialakitasa volt, melyek alapul szolgalnak a kulonboző kutatok tovabbi elemzeseihez, es a kivalasztott jellemzők alapjan egysegesen ertelmezett vallalatcsoportok jellemzőinek vizsgalatahoz.

Hitelintézeti szemle, 2022

A világ jelenleg egyidejűleg legalább négy válsággal néz szembe, így a továbbra is aktuális Covid-pandémia árnyával, az orosz-ukrán háború következményeivel, egy jelentős inflációs nyomással járó gazdasági válsággal és az évtizedek óta jelen lévő, sokakban szorongást keltő klímaválsággal. Mindezen helyzet befolyásolja a fogyasztói, vásárlói magatartást, a jövőhöz való hozzáállást, aminek tovagyűrűző hatása a gazdaság szereplőinek munkájában is megjelenik. Tanulmányunk a válsághelyzetek és a vásárlás közötti kapcsolat megismeréséhez kíván hozzájárulni. Megállapításainkat egy 2022. július 7. és július 20. között zajlott, online megkérdezés eredményeire alapozzuk. Az 1 000 fős online minta nem, életkor, településtípus, iskolai végzettség és régió szerint reprezentatív a 18-74 éves magyar lakosságra vonatkozóan. Jelen vizsgálat célja annak bemutatása, hogy a négy jelzett válság hogyan befolyásolja a vásárláshoz való viszonyt, kitérve a vásárlás örömének szerepére és a jövő miatti aggodalom jelentőségére.

Educatio, 2018

A tanulmány 1 célja két kérdés megválaszolása. Az egyik kérdés, hogy miért lett az elmúlt évtizedekben a bizalom kutatása aktuális és népszerű téma oly sok tudományterületen, és e sokszínűségből milyen dilemmák fakadnak. Ez alkalmat ad néhány olyan alapfogalom és összefüggés bemutatására, mint az intézményi és személyközi bizalom, vagy a bizalom, a bizalomraméltóság és a bizalom magatartási különbségének megkülönböztetése. A másik kérdés, hogy milyen kapcsolat van a bizalom és a kockázat, illetve a bizalom, a kontroll és az autonómia között. Mayer, Davis és Schoorman (1995) modellje, a megbízó-ügynök és a stewardship-elméletek alapján hogyan alkalmazhatóak ezek a személyközi és a szervezetközi viszonyokra? Kulcsszavak: intézményi bizalom, személyközi bizalom, szervezetközi bizalom, autonómia, kontroll Th e aim of the study is to answer two questions. Th e fi rst question is why in recent decades, the search for trust has become a current and popular topic in so many disciplines, and what dilemmas come from this diversity. Th is provides an opportunity to present some basic concepts and relationships such as the distinction between institutional and interpersonal trust, or the distinction between trust, trustworthiness and the behavioural consequences of trust. Th e other question is the nature of relationship between trust and risk, and trust, control and autonomy. Based on the model by Mayer Davis & Schoorman (1995), the principal-agent and stewardship theories, how this can be applied to interpersonal and inter-organizational relationships?