Prud (Metković)
| Prud | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Metković |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20352 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 448 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 134 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 05′ 46″, k. h. 17° 37′ 05″43.096000°N 17.618000°EKoordináták: é. sz. 43° 05′ 46″, k. h. 17° 37′ 05″43.096000°N 17.618000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prud témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Prud falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Metkovićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Makarskától légvonalban 56, közúton 82 km-re délkeletre, Pločétól légvonalban 17, közúton 30 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 6 km-re északnyugatra a bosnyák határ mellett fekszik. A település a Norin-folyó forrása körül alakult ki. Az innen kiépített vízvezetékből látják el ivóvízzel Metković, Opuzen, a Pelješac-félsziget és Korčula lakosságát.
Története
[szerkesztés]Prud első írásos említése 1399-ből, a Raguzai Köztársaság egyik okleveléből származik, ebben azonban a Prud még nem településként, hanem ívóvize miatt szerepel. A település csak sokkal később, a 19. században keletkezett, amikor a ma már lakatlan hegyvidéki Dragovija falu családjai ide települtek. 1880-ban 34, 1910-ben 167 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1948-ban a falunak 126 lakosa volt. A leggyakoribb családnevek a Marušić, Jakić, Petković, Volarević. A településnek 2011-ben 497 lakosa volt, akik a vidi plébániához tartoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 34 | 103 | 141 | 167 | 0 | 0 | 126 | 160 | 155 | 223 | 370 | 417 | 561 | 497 |
(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Vidhez számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma 1989-ben épült a metkovići Tomo Nogolica tervei szerint. Betonépület, melynek homlokzata felett emelkedik a 17 méter magas harangtorony. A szentély falán Krisztus feltámadását ábrázoló nagyméretű kép látható, mely Edo Petrić akadémiai festőművész alkotása. A templomban még Keresztelő Szent János és Szent Bogdan Mandić szobrai láthatók, melyeket a vidi születésű Marinko Jurišin hozott magával Olaszországból.
Gazdaság
[szerkesztés]A település legjelentősebb gazdasági létesítményei a "Neretva-Pelješac-Korčula" vízvezeték és a "Rasadnik Prud" nevű cég, melynek tulajdonosa virágok és zöldségfélék termesztésével és értékesítésével foglalkozik. A faluban két vegyesbolt és étterem is működik, mely hagyományos neretvai ételkülönlegességekkel várja a vendégeit.
Kultúra
[szerkesztés]A falu lakói Keresztelő Szent János iránti tiszteletüket régi Dragovija nevű falujukból hozták magukkal. A szent ünnepén Ivandanon, azaz június 24-én rendezik meg a falu fesztiválját.
Oktatás
[szerkesztés]A településnek négyosztályos területei iskolája és óvodája is van.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Metković város hivatalos oldala (horvátul)
- Vid település weboldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Vid (horvátul)
