Stupa (Dubrovačko primorje)
| Stupa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Dubrovačko primorje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20205 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 51 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 234 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 53′ 49″, k. h. 17° 43′ 30″42.897000°N 17.725000°EKoordináták: é. sz. 42° 53′ 49″, k. h. 17° 43′ 30″42.897000°N 17.725000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stupa falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Dubrovačko primorje községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A Dubrovnik városától légvonalban 40, közúton 57 km-re, községközpontjától légvonalban 18, közúton 24 km-re északnyugatra a tengermelléken, a hercegoviai határ közelében fekszik. Több kis településrészből áll.
Története
[szerkesztés]Stupa területe már ősidők óta lakott. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredtől fogva éltek itt magaslatokon épített erődített településeken és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Halomsírjaikból kettő is található a határában a Bistrina-öböl területén. Az illírek i. e. 35-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Nyugatrómai Birodalom bukása után 493-tól a keleti gótok uralták a területet. 535-ben Dalmáciával együtt a Bizánci Császárság uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek Dalmáciába és csakhamar megalapították első településeiket. Ezek elsőként a termékeny mező melletti, ivóvízzel rendelkező helyeken alakultak ki. A Dubrovniki tengermellék hét plébániájával Zahumljéhez tartozott.
1399-ben a Dubrovniki tengermellék a Raguzai Köztársaság része lett, amely 1500 aranydukátért megvásárolta Ostoja bosnyák királytól. A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 109, 1910-ben 165 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során 1991. október 1-jén kezdődött a jugoszláv hadsereg (JNA) támadása a Dubrovniki tengermellék ellen, mely során súlyos károk érték a települést. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés. 1996-ban újabb csapásként földrengés okozott súlyos károkat. 1997-ben megalakult Dubrovačko primorje község, melynek Stupa is része lett. A településnek 2011-ben 75 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból, állattartásból, halnevelésből éltek.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 109 | 115 | 107 | 103 | 121 | 165 | 141 | 138 | 134 | 138 | 133 | 125 | 94 | 95 | 73 | 75 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Rózsafüzér királynője templom a 18. századból származik, 1927-ben és 1997-ben megújították.
- Római temető a Bistrina-öbölben.
- Matića késő középkori várának maradványai.
- Ókori halomsírok a Bistrina-öbölben.
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság a mezőgazdaságon alapul, mellette az állattartás és a marikultúra (tengeri élőlények nevelése) jelentős.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Dubrovačko primorje község hivatalos oldala (horvátul)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa Male Gospe Topolo (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A dubrovniki püspökség honlapja (horvátul)
- Dubrovniki turistakalauz (horvátul) (angolul)
