Kremena
| Kremena | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Slivno |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20357 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 28 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 55 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 58′ 08″, k. h. 17° 30′ 11″42.969000°N 17.503000°EKoordináták: é. sz. 42° 58′ 08″, k. h. 17° 30′ 11″42.969000°N 17.503000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kremena témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kremena falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Makarskától légvonalban 53, közúton 70 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 11, közúton 21 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 10 km-re délnyugatra Neretva-folyó deltavidékén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu feletti magasabban fekvő területek már ősidők óta lakottak voltak, melyet a Kremena feletti rabai Szent Antal templomtól nyugatra és keletre található illír halomsírok is bizonyítanak.
A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 160, 1910-ben 228 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A második világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. A településnek 2011-ben 56 állandó lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 160 | 172 | 182 | 228 | 0 | 0 | 0 | 104 | 11 | 32 | 0 | 0 | 14 | 56 |
(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Slivno Ravnohoz, 1948-ban, 1981-ben és 1991-ben pedig Mihaljhoz számították. 1971-ben nem volt állandó lakossága. 2001-ben lett önálló település.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Balázs kápolnát családi kápolnaként építtette Mate Bjeliš az I. világháború után. Homlokzata felett három harang számára kialakított harangtorony található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Slivno község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Slivno Ravno (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
- Geni.com:Slivno (horvátul)
- Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb
