Ugrás a tartalomhoz

Szombathelyi zsinagóga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szombathelyi zsinagóga
Vallásjudaizmus
FelekezetMagyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
Építési adatok
Építése1880–1881
Stílusneomór stílus
TervezőjeLudwig Schöne
Elérhetőség
TelepülésSzombathely, Vas vármegye
Hely9700, II. Rákóczi Ferenc utca 3.
Elhelyezkedése
Szombathelyi zsinagóga (Szombathely)
Szombathelyi zsinagóga
Szombathelyi zsinagóga
Pozíció Szombathely térképén
é. sz. 47° 13′ 43″, k. h. 16° 37′ 24″47.228611°N 16.623333°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 43″, k. h. 16° 37′ 24″47.228611°N 16.623333°E
Térkép
A Szombathelyi zsinagóga weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathelyi zsinagóga témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A szombathelyi zsinagógát 1880–1881 közt építették Ludwig Schöne tervei alapján. A zsinagóga a gyorsan fejlődő szombathelyi zsidó közösség legmeghatározóbb épülete volt. 1968-ban az épület a város tulajdonába került, 1975-től hangversenyteremként működik, a Savaria Szimfonikus Zenekarnak próbateremként és koncerthelyszíneként is otthona.[1]

Előzmények

[szerkesztés]

1715-től a szombathelyi zsidóknak tilos volt a város falain belül letelepedni. A Batthyány család engedélyével az akkori Szőkeföld dülőn adódott számukra építési lehetőség, amit béreltek. Ez a terület ma a belváros Thököly utca és Rákóczi utca közötti részét képezi. Az 1832-ben a község önállósult, és a pártfogójuk Battyhány Fülöp hercegtõl kapott telken templomot építettek, melyet 1836-ban megvásároltak.[2] A mai Thököly utcában, a 46. számú házban működött a város első zsinagógája. A kapualjon túl, az udvaron ma is látható egy kút, alján friss vízzel, valószínűleg innen vezették a mikvébe a vizet. Az 1871-es vallási szakadás után - amikor a zsidó hitközség ortodoxokra és neológokra vált szét - a kongresszusi hitközség a régi templomot eladta, amit aztán az ortodoxok visszapereltek. A huzavona lezárulta után, 1890. május 1-én az ortodoxok végül visszakapták a Thököly utcai régi templomot, ami tulajdonukban maradt egészen 1956-ig. A rituális fürdőt viszont beszüntették.[3]

Története

[szerkesztés]

A kongresszusi irányzatot követőek ettől kissé nyugatra kezdtek új zsinagóga építésébe. A területet a Batthyányaktól megvásárolták és 1880-1881. között Ludwig Schöne bécsi építész és a Kirchmayer Károly tervei nyomán felépítették.[4] A helyszínrajzi elrendezést a városrendezési terv határozta meg, az építmények a II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona utca találkozásánál kialakított kettős tengelyű Batthyány tér mentén helyezkedtek el. A tervezés 60 ezer, a kivitelezés pedig 130 ezer forintba került.[5]

A szombathelyi zsinagóga hatszáz főnek épült, de az 1920-as évekre már kicsinek bizonyult.[4] A zsinagóga területe is része volt az 1944. május 9-étől június 29-ig működő szombathelyi gettónak. A gettó a város szívében, a Fő tér déli oldalától hátrafelé a Zrínyi utcáig terjedt, a Rákóczi Ferenc utca és az Aréna utca közötti térségben. Volt olyan időszak, amikor ezen a területen 2600 embert zsúfoltak össze. Első körben, 1944. május 9-12 között a Szombathelyi járáshoz tartozó zsidókat költöztették ide.[4] A városból 1944. július 3-4-én 3600 embert deportáltak. 1949-ben a szombathelyi ortodox hitközség 97 taggal rendelkezett.

A hitközség utolsó rabbija dr. Horowitz József volt, aki 1939-ben a politikai légkör feszültségeit látva azt tanácsolta a hívőknek, hogy vándoroljanak ki. Ezt a tanácsot azonban kevesen fogadták meg.[5]

A "nagy" zsinagógát a zsidó közösség 1968-ban adta el. Az adásvételt az akkori pártbizottság kezdeményezte. Egymillió forintot fizettek érte, ami akkoriban öt családi ház árával egyezett meg. Mélyen értéke alatt adták el, azonban a kicsiny zsidó közösség sem fenntartani, sem használni, sem felújítani nem tudta volna a tekintélyes épületet. A zsinagóga teteje akkoriban már berogyott. A kapott pénzt a zsidóság jórészt állami támogatás hiányában felélte és temetőjére költötte.[6] A zsinagóga 1975-től - belső átalakításokkal - hangversenyteremként áll a város polgárainak a szolgálatában. Falai között a Savaria Szimfonikus Zenekar előadásain kívül a Nemzetközi Bartók Szeminárium nyitókoncertjei, karmesterversenyek, valamint egyéb rangos rendezvények zajlanak.[7]

A zsinagóga mellett a II. világháborúban elhurcolt zsidókért emlékezik meg a város egy emlékművel.

A zsinagóga szomszédságában áll a zsidó hitközség mai háza, a Batthyány tér 9. szám alatt, ahol egykor Országh László (1907-1984) filológus, szótáríró, egyetemi tanár, az angol nyelv és irodalom professzora született.

Építészet

[szerkesztés]

A zsinagógát Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján 1880-ban építették. A jelentős egyházi épületek Vas vármegyei tervezője mellett Kirchmayer Károly neve is szerepel az engedélyezési terven. A monumentális, akkortájt modernnek számító szombathelyi templom Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyike. Stílusa a romantikából az eklektikába fonódó kor építészeti elemeit ötvözi. A bejárati előcsarnokot hármas boltozat fedte. A zsinagógai tér 16,15 x 19 m alapterületű volt, melyet három oldalról az öntöttvas oszlopokon nyugvó női karzat övezett.[2] A 600 ember befogadására alkalmas és orgonával is felszerelt zsinagóga belseje és külseje is egyaránt impozáns volt. A templom külső díszítőelemei a keleti világot is idézik. A sokszög alakú hagymakupolás két torony, a csipkézett oromzatok, a kis bástyák, a gótikus ablakok és a klinkertégla homlokzatok együttese reprezentatív külsőt eredményezett. A templom szomszédságában paplakot, irodát, tanácskozótermet, később még iskolát is építettek.

Az egykori celldömölki izraelita templom a szombathelyi zsinagóga építészeti hagyományait követte és annak a kicsinyített változata volt.[4] A lengyelországi Bielsko-Biała elpusztult zsinagógája szintén a szombathelyi másolata volt.[8]

Bartók Terem

[szerkesztés]

A hangversenyteremmé történt átalakítás során az eredeti bejáratot lezárták, a férőhely pedig 400 főre csökkent. Az 1990-es évek elején a zsinagóga volt főbejáratánál lévő toldalék épületet visszabontották, így az épület eredeti megjelenése helyreállt. A volt főbejárat azonban továbbra is zárva maradt.

2007. novemberében átadták a megújult Bartók Termet. A felújítása egy évig tartott. A munkálatok során a termet újrafestették, kicserélték a székeket, új fény- és hangtechnikát szereltek fel. Felújították a régi öltözőket és újakat építettek, az udvar alatt kamaratermet alakítottak ki.[9]

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Savaria Szimfonikus Zenekar története. Savaria Szimfonikus Zenekar. [2021. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 19.)
  2. a b Szombathely. [2015. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  3. Zsidó rituális fürdők Szombathelyen I.
  4. a b c d Mi és hol volt a szombathelyi gettóban?
  5. a b A neológ zsinagóga története. [2015. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 7.)
  6. Zsidónak lenni Szombathelyen (I. rész, az imaházban)
  7. Zsinagóga, Szombathely. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 2.)
  8. ADALÉKOK LUDWIG SCHÖNE MUNKÁSSÁGÁHOZ. [2010. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 2.)
  9. Felavatták Szombathelyen a felújított hangversenytermet

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]